Olaf Scholz lehet, hogy észhez tért

Olaf Scholz áprilisban még azt mondta, hogy Európa legnagyobb gazdaságát sürgősen le kell kapcsolni az Oroszországtól származó energiáról az ukrajnai inváziót követően. A német kancellár azt is ecsetelte, hogy kormánya eltökélt abban, hogy a nemzeti tervet, az Oroszországot az ukrajnai invázió miatt sújtó európai büntetések részeként végig vigye. 

Ezzel csupán azt érte el, hogy tovább gyűrűzött az energiaválság Németországban. Ezt súlyosbították az olyan megoldások lehetősége, mint a kevesebb fürdés, hideg vizes zuhanyzás. Ezzel szemben Scholz most elismerte, hogy: „Nehéz hónapok állnak előttünk” és dicsérte az uniós döntést, mi szerint: Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nem sújtotta szankciókkal az orosz gázimportot.

A Reuters brit hírügynökség szerint az orosz gázimport leállítása lenne a legnehezebb Németország számára, amely az első negyedévben az importjának 40 százalékát Oroszországból szerezte be. 

Hortay Olivér a Századvég Kutató Zrt klímapolitika üzletágának vezetője arról beszélt, hogy a német politikai elit egy hónappal ezelőttig egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy a gázigényük jelentős részét Oroszországtól szerzik be, és hogy azt rövid távon nem lehet helyettesíteni.

A Németországi energiakáoszt továbbá kiegészíti, hogy több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk baden-württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet megfelelő télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert.

Hortay Olivér hangsúlyozta, Németország vezetése politikai haszonszerzés reményében szembefordult hazája és az Európai Unió érdekeivel. Hogy demonstrálják oroszellenességüket, a képviselők hamis adatokra hivatkozva lebegtetették az embargót, és minden fórumon elmondták, hogy amint lehet, teljesen leválnak az orosz energiahordozókról – tette hozzá.

A német kancellár a mostani nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy számos kelet-európai uniós tag „nagyon-nagyon erősen” függ az orosz földgázszállításoktól, és Németország is részben – a norvég és holland import mellett – az orosz forrásra építi az ellátást.