Külföld

Oroszország által felbocsátott iráni műholdtól fél az Egyesült Államok

Egyre fejlődik a modern technológiák terén folyó iráni–orosz együttműködés, amelynek legutóbbi állomása egy műhold fellövése volt. 

Oroszország által felbocsátott iráni műholdtól fél az Egyesült Államok
Szojuz–2.1b rakétahordozó rakéta a Khayyam iráni műholddal a kazahsztáni Bajkonur űrközpont indítóállásán
Fotó: AFP/Jurij Kadobnov

Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, amelyet kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban.

 A műholdat Omar Hajjám 12. századi perzsa költőről, matematikusról, filozófusról és csillagászról nevezték el. A szatellitet 16 másik eszközzel együtt Szojuz rakétával juttatták el a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurban található űrközpontból – közölte a Roszkozmosz orosz állami űrkutatási hivatal.

Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója az orosz–iráni együttműködés fontos mérföldkövének nevezte a kilövést, amely megnyitja az utat a nagyobb léptékű projektek megvalósítása előtt. Boriszov szerint a világűrnek kívül kell maradnia a politikai konjunktúrán, az egész emberiség és a világ tudományossága javát kell szolgálnia.

Ísza Zarepúr iráni tájékoztatási miniszter hangsúlyozta, hogy a lépés új fejezetet nyit Moszkva és Teherán stratégiai együttműködésében az űrkutatás terén, a felbocsátás napját pedig „történelmi jelentőségűnek” és „fordulópontnak” nevezte a két ország kapcsolatában.

A 600 kilogrammos Omar Hajjám 500 kilométeres Föld körüli pályán kering majd. Az iráni hatóságok szerint környezetvédelmi és mezőgazdasági célokra fogják használni. Azonban a Nyugat aggódik, hogy a szatellitnek valójában katonai rendeltetése lesz. A műhold egy olyan nagy felbontású kamerát tartalmaz, amelynek köszönhetően Irán sokkal nagyobb mértékben lesz képes megfigyelni az Izraelben és a Perzsa(Arab)-öbölben található, nemzetbiztonságilag érzékeny létesítményeket – mutatott rá a The Washington Post című amerikai napilap. Médiaértesülések szerint kezdetben Moszkva használná a szatellitet ukrajnai megfigyelésekre.

Teherán tagadta ezeket a vádakat, leszögezve, hogy a titkosításnak köszönhetően senki sem tudja használni az eszközt Iránon kívül.

Amerikai tisztviselők aggódnak az Oroszország és Irán közötti, egyre fejlődő űrkutatási együttműködés miatt, attól tartva, hogy a műhold nemcsak Oroszországnak segít Ukrajnában, hanem Iránnak is „példátlan képességeket” biztosít a potenciális katonai célpontok megfigyelésére Izraelben és a Közel-Kelet tágabb térségben is.

A műhold felbocsátására három héttel azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogatott Teheránba, ahol találkozott Ebrahim Raíszi elnökkel és Ali Hamenei legfelsőbb vezetővel.

Teherán védelmébe vette a modern technológiák terén folyó iráni–orosz együttműködést, jelezve, hogy az jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött.

Kapcsolódó írásaink