Külföld

Minden körülmények között menteni kell a migránsokat

Hivatkozható jogi dokumentumnak tekintendő a továbbiakban az az ítélet, amelyet az Európai Bíróság hozott meg augusztus 1-jén, és amelyben a luxembourgi testület az NGO-hajók működése kapcsán a kikötő szerinti államok hatáskörét határolta körül. Elemzésében a Migrációkutató Intézet azt írja, bár közvetlen politikai hatása nincs, az ítélet a bevándorlást érintő vitákban fontos tényezővé válhat. 

Minden körülmények között menteni kell a migránsokat
Naponta migránsok százai próbálnak átkelni a La Manche csatornán
Fotó: AFP/Ben Stansall

A Sea Watch két teherhajója migránsokat mentett ki még 2020 nyarán a Földközi-tengeren, majd szállította őket szicíliai kikötőkbe. A járműveket ellenőrző olasz hatóságok több hiányosságot is feltártak a hajók átvizsgálása során, ami előbb a hajók visszatartásába, majd a palermói közigazgatási törvényszéken perbe torkollott. A két ügy a nemzetközi és európai jogszabályok összhangjának kérdését is felvetette, ezért a palermói bíróság ezek tisztázására az Európai Bírósághoz fordult, amely 2022. augusztus 1-jén tette közzé ítéletét.

Ebben kimondta, hogy a mentésnek akkor is helye van, ha a hajó férőhelyhiány miatt arra alkalmatlan, bármiféle veszélyeztetés pedig a kikötés után a kikötői állam által bizonyítandó, amelynek együtt kell működnie a lobogó szerinti állammal. A döntés a bevándorláspárti humanitárius szervezetek pozícióját erősíti - írja elemzésében az intézet vezető elemzője.

Vargha Márk kifejtette, az ítélet szerint ha egy mentőhajó alkalmatlan is a mentésre, nem szankcionálható a kikötő szerinti tagállam által. „Az, hogy túlzsúfolva, embertelen és közegészségügyileg is problémás módon szállítja partra a kimentett migránsokat, kisebb probléma, mint magának a mentésnek az elmaradása” – hangsúlyozta.

Ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy a mediterrán országokban a legkülönbözőbb migránstáborokban uralkodó zsúfoltság a humanitárius szervezetek egyik fő kritikája ezen országok migrációs politikájával szemben.

Összegzésében azt írja, a kikötő szerinti állam ugyan végezhet ellenőrzéseket és indíthat eljárásokat, ám ha szembekerül a bíróságon a tulajdonos vagy az üzemeltető NGO-val, minden jogszabálysértést neki kell bizonyítania, méghozzá konkrétan és részletesen, a hajók visszatartása pedig csak egészen rendkívüli esetben lehetséges, erre pedig nem ad iránymutatást az ítélet, csupán annyit mond ki, hogy bizonyos dokumentumok hiánya nem lehet rá indok.

Bár a kikötő és a lobogó szerinti állam együttműködésének fontosságát hangsúlyozza az ítélet, nem hagyható figyelmen kívül a két állam eltérő földrajzi és politikai helyzete: Olaszország közvetlenül viseli a tengeri migráció napi - és idén ismét súlyosbodó - terheit, míg Németország a konkrét eseményektől távol, a tengeri migrációtól megkímélve nyilvánvalóan más szemszögből néz az NGO-hajók működésére.

Kiemelték, hogy az ítélet a migrációs nyomás mértékére nincs hatással, hiszen az NGO-hajók működésének korlátozása politikai döntés kérdése. Az elemző úgy véli azonban, hogy ősszel van esély ilyen döntésre, hiszen a jobboldali blokk a szeptember 25-i parlamenti választás fő esélyese Olaszországban.

Kapcsolódó írásaink