Világháborúval fenyegetőznek Kijevben

Tovább akarja élezni a Koszovó és Szerbia közti feszültséget egy ismert ukrán politikus. A napokban Oleg Honcsarenko ukrán parlamenti képviselő – egyúttal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése migrációs szakbizottságának alelnöke – a Twitteren így fogalmazott: „Ha Szerbia megszállja Koszovót, meg kell védenünk a koszovóiakat. Ukrajna kész szárazföldön bevetni a katonáit. Szerbia agresszív háborút akar kezdeni, Putyin módszerét követve. Szerbia Putyin trójai falova Európában.”

Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a pristinai kormány múlt hónap végén bejelentette, hogy augusztus elsejétől azok, akik szerbiai papírokkal akarnak belépni Koszovóba, kilépési és belépési igazolást kapnak. Felmerült az is, hogy a szerb rendszámokat ideiglenesen koszovói rendszámra cserélik, a Koszovó területén való tartózkodás idejére.

Aleksandar Vucic szerb elnök feszültségkeltéssel vádolta Albin Kurti koszovói kormányfőt, akinek hatalomra kerülése óta – idézte fel – megsokszorozódott a koszovói szerbek és intézményeik elleni erőszakos cselekmények száma. Sajtótájékoztatója után a Koszovó északi részén élő szerbek elzárták a Szerbia és Koszovó közötti átkelőkhöz vezető utakat, rövid időre kivonult a koszovói különleges rendőri egység is. Végül elbontották a barikádokat,

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn észszerűtlennek nevezte a koszovói kormány tervét. Figyelmeztetett, az eszkalálódást most sikerült elkerülni, de csak egy hónapos halasztásról van szó. „Úgy gondoljuk, azoknak az országoknak, amelyek elismerték Koszovót és garanciavállalók, minden befolyásukat latba kell vetniük, hogy óvják a koszovói hatóságokat olyan meggondolatlan lépésektől, amelyek további eszkalációhoz vezethetnek” –mondta.

Honcsarenko múlt hónapban is támadta Szerbiát. Aleksandar Vucic elnöknek az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyilatkozataira reagálva közölte, a helyzet nehéz, de Ukrajna meg fogja nyerni a háborút, de nem felejti el Szerbiát és Vucic szavait. Burkoltan megfenyegette Belgrádot európai integrációs folyamatának hátráltatásával, és úgy fogalmazott, a horvátokkal összefogva fogják „átnevelni” a szerbeket, bármilyen kellemetlen is lesz az nekik.

„Az ukrán népnek a legjobbakat kívánom, a horvátok meg a saját dolgaikkal foglalkozzanak” – reagált tömören Vucic. Aleksandar Vulin belügyminiszter már erősebben fogalmazott. Közölte, Szerbiát nem fogják átnevelni a horvát usztasák és az ukrán náci kollaboránsok követői.

„Olekszij Honcsarenko kijelentéseit nem szabad túlzottan komolyan venni. Egyrészt eleve az ukrán politika azon szereplői közé tartozik, akik botrányokkal és hangoskodással próbálják felhívni magukra a figyelmet, másrészt jelenleg ellenzékben is van” – nyilatkozta lapunknak Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Emlékeztetett arra, hogy Honcsarenko a volt államfő, Petro Porosenko pártjának, az Európai Szolidaritásnak a tagja, amely „megpróbálja túllicitálni hazafiasságban a kormánypártot”. „De amiatt sem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani Honcsarenko szavainak, mert Ukrajna el sem ismerte Koszovó függetlenségét” – mutatott rá.

Kosztur szerint ez érthető is, hiszen „Koszovó tulajdonképpen egy szeparatista államképződmény, amelyet szomszédos államok (Albánia), illetve érdekelt nagyhatalmak (Egyesült Államok) támogatnak, Kijev részéről pedig a kelet-ukrajnai események fényében furcsa is lett volna Koszovó támogatása, bár tény, hogy a nemzetközi politikában az ilyen esetek értékelését nem annyira általános elvek, mint inkább az adott esethez fűződő érdekek döntik el”.

A kutató szerint Honcsarenko fenyegetőzései azért is légből kapottak, mert „Ukrajna jelenleg a saját területeinek védelmével van elfoglalva, Szerbiával és Koszovóval pedig közös határa sincs, így nem világos, hogyan képzeli el a segítségnyújtást az Ukrajna által el sem ismert országnak”.

„Mindemellett tény, hogy Szerbia az Oroszországgal ápolt, kiegyensúlyozott kapcsolatai és a szankciókhoz való nem csatlakozása miatt az ukrán közbeszédben gyakran válik az olykor egészen agresszív, fenyegetőző kritikák tárgyává, de ez más olyan országokkal is előfordul – pl. Magyarországgal vagy Németországgal –, amelyek nem úgy és nem annyit segítenek Ukrajnának, ahogy azt Kijevben egyesek elvárják” – fejtette ki.