Külföld
Lavrov kőkemény figyelmeztetést küldött Európának
Egyórás interjút adott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT orosz hírcsatornának szerdán a háborúról, az szankciók hatásáról, valamint az energiahelyzetről. Az RT-t tiltólistára tette az Európai Unió, így a teljes interjúhoz hozzáférni körülményes, de például ezen a Telegram-csatornán meg lehet nézni.
Lavrov szerint az Európai Unió most kezd el gondolkodni azon, hogy milyen helyzetbe hozta saját magát az Oroszország elleni szankciókkal. Kifejtette, az energiahordozók szállítása terén Oroszországnak Európán kívül, Ázsiában, Afrikában is vannak partnerei, és a kialakult helyzetben nagyobb hangsúlyt fektet majd ezekre a kapcsolataira. Az orosz külügyminiszter szerint Európa megbízhatatlan partnernek bizonyult, ezért ha mégis úgy dönt, hogy újra felvenné a fonalat Moszkvával, országa akkor már azt fogja előtérbe helyezni, hogy neki megéri-e üzletelni Európával.
Figyelmeztetett, nem lehet majd egyszerűen csak visszatérni a fél évvel ezelőtti állapotokhoz, mindent újra kell tárgyalni.
Lavrov emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évtized német gazdasági fejlődésének kulcseleme volt a kiszámíthatóan és előnyös áron érkező orosz energia.
Ami az Európán kívüli partnereket illeti, Lavrov rámutatott, hogy a fejlődő országok nem osztják azt a nézetet, hogy Oroszország átlépett egy vörös vonalat, és többé nem lehet együttműködni vele. Mint mondta, ezek az országok emlékeznek arra, mint művelt az Egyesült Államok Irakban, Szíriában, Líbiában és Jugoszláviában. „Európa akkor meg se mert pisszenni, hogy mindez nincs rendben” – jegyezte meg.
Az orosz külügyminiszter szerint a Nyugat nem segíti, hanem kifejezetten hátráltatja a békekötést.
Ukrajnát fegyverekkel látják el és arra biztatják, csak akkor üljön újra tárgyalóasztalhoz, ha a katonailag már jobban áll. Emlékeztetett, Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij mindketten azt ígérték az elnökválasztási kampányukban, hogy a békéért fognak dolgozni, de mindkettő homlokegyenest más politikába fogott, amikor hatalomra került. Megjegyezte, Porosenko később be is vallotta, esze ágában sem volt betartani a minszki megállapodásokat, csak azért írta alá azokat, hogy időt nyerjen, erőt gyűjtsön a keleti országrész visszafoglalásához.
Arra a kérdésre, földrajzilag hol ér majd véget a háború, Lavrov közölte: a márciusi isztambuli tárgyalásokon még csak a Donbaszról volt szó, azóta azonban változott a helyzet:
Már nem csak Donyeckről és Luhanszkról, hanem Herszonról, Zaporizzsjáról és több, más területről van szó.
Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna területén olyan külföldi fegyverek legyenek, amelyek Oroszországot fenyegetik, mondta.
Az interjúban kitértek a Nyugaton meghatározóvá váló genderideológiára is. Lavrov megemlítette, hogy Brüsszel a gyermekvédelmi törvény miatt támadja és zsarolja Magyarországot, minden áron rá akarja kényszeríteni hazánkra az LMBTQ-propagandát, pedig a magyarok – hasonlóan az oroszokhoz – ezt egészen egyszerűen nem akarják.
