Külföld

Karnyújtásnyira van a megállapodás a magyar helyreállítási tervről

Gyakorlatilag már csak a politikai akarat hiányzik, hogy megszülessen Magyarország és az Európai Bizottság között a megállapodás a magyar helyreállítási tervről. 

Karnyújtásnyira van a megállapodás a magyar helyreállítási tervről
Navracsics Tibor bizakodó a kormány és Brüsszel közötti tárgyalásokkal kapcsolatban
Fotó: MH/Purger Tamás

Nincsenek már komoly ellentétek a magyar kormány és az Európai Bizottság között – mondta Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter kedden, a Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen. 

A helyreállítási alapról (RFF) – amelynek összege 5,9 milliárd euró támogatás, és 9,6 milliárd euró hitel – folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Navracsics közölte, hogy az unióban minden költségvetési tárgyalás többéves folyamat, ahogy ez is. Kiemelte, hogy a folyamatban mára sikerült eljutni oda, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között nincs komoly nézeteltérés, nincsenek jelentős szakpolitikai vitás kérdések, egy-két problémás pont maradt csak. 

Hozzátette, annak az oka, hogy máig nem sikerült megállapodni inkább a bizottság részéről megmutatkozó politikai akarat hiányára vezethető vissza. Összehasonlítva Lengyelország helyzetével hazánk vitája az Európai Bizottsággal sokkal inkább elvont politikai vita, mint Lengyelországé, ahol konkrét jogszabály-módosításokat kér a bizottság Varsótól.

Eközben a Magyarországgal szembeni vita alapját egy politikai jelentés – a Sargentini-jelentés – képezi, amely miatt az Európai Bizottság a mostani vita során sokszor cáfolható – EU-s forrásokból származó adatokkal – vagy éppen olyan ügyeket nyit újra, amelyeket már korábban lezárt hazánk és a bizottság – ez utóbbi Navracsics szerint kimeríti a res iudicata, vagy is az „ítélt dolog” jogintézményét. 

Kiemelte, hogy a magyar közbeszerzési rendszer az Európai Bizottság saját osztályozása szerint is a középmezőnybe tartozik, ahol csak kisebb jelentőségű problémák tapasztalhatók, egyébként ebbe a csoportba tartozik többek között Csehország, Lengyelország és Németország is. Miközben a harmadik csoportban, amelyben a bizottság szerint súlyos problémák tapasztalhatók, van például Ausztria, Románia és több mediterrán ország is. Ugyanez a helyzet a magyar igazságszolgáltatási rendszerrel, amely a bizottság szerint szintén az európai középmezőnybe tartozik. Navracsics Tibor szerint nincs olyan tényező, amely komolyan fenyegeti a magyar igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működését. 

Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a tárgyalások mostani helyzete alapján a megállapodás megszülethet még az év vége előtt. A bizottságnak ehhez egyértelműen meg kell fogalmaznia azokat az elvárásokat, amelyeket támaszt hazánkkal szemben. A bizottság oldalán is megvan a szakmai hozzáértés, ugyanakkor a politikai akarat úgy látszik hiányzik.

A miniszter kérdésre válaszolva azt is kiemelte, hogy az elmúlt másfél hónapban számos jelentős gesztust tett a magyar kormány az Európai Unióval szemben, ez is jelzi, hogy Magyarország igyekszik mindent megtenni, hogy megszülessen a megállapodás. 

„Nem szabad bezárni az összes ajtót, ha valakivel egy dologban nem értünk egyet” 

Kifejtette, hogy személy szerint a polarizáció ellen van, véleménye szerint mindenképpen meg kell egyezni a bizottsággal, és úgy érzi meg is tárgyalható a jelenlegi ellentét.

Hozzátette, hogy „megsértődni, rácsapni valakire az ajtót mindig könnyebb, de az unióban ezt nem lehet megtenni, az unió a létrejötte óta tárgyalások sorozata, amely végén a felek kompromisszumot kötnek.

Kiemelte, hogy most is folyamatosak a tárgyalások a felek között, a különböző tárgyaló delegációk állandóan dolgoznak. 

Az orosz–ukrán háborút érintő kérdéssel kapcsolatban elmondta, hogy a konfliktus kirobbanása számos dolgot átírt, ugyanakkor az EU-s forrásokat valószínűleg nem fogja érinteni.

Kiemelte, szerinte most az egyik legaggasztóbb dolog, hogy – 2014-el ellentétben – az Európai Unió egyáltalán nem igyekszik, hogy előmozdítsa a békét a felek között. 

A magyar fejlesztéspolitikával kapcsolatban elmondta, hogy annak célja jelenleg, hogy Magyarország 2030-ra kerüljön be az unió öt legélhetőbb országa közé, emiatt a fejlesztéspolitika az élhetőséget javító tényezőkre fog koncentrálni. 

Ehhez több komoly kihívást is meg kell oldania a rendszernek. Példaként említette, hogy egyszerre kell megőrizni a fejlettebb magyar régiók EU-s versenyképességét és felzárkóztatni az elmaradottabb térségeket.

Emellett azt is el kell kerülni, hogy erősödjenek a belső perifériák, valamint el kell érni, hogy ezek a területek is felzárkózzanak. Emellett külön figyelmet kell szentelni a Budapest-agglomerációnak, valamint a Balaton térségének is, amelyek szintén komoly problémákkal küzdenek. 

Kapcsolódó írásaink