Külföld

Irán képes lehet atomfegyvert készíteni

Egyre nagyobb a feszültség a Közel-Keleten, miután a teheráni vezetés karnyújtásnyira került az atomfegyver létrehozásához.

Irán képes lehet atomfegyvert készíteni
Nemsokára már atomfegyver felett is rendelkezhet Ali Khamenei ajatollah
Fotó: AFP / Khamenei.ir

Irán műszaki értelemben képes atombombát építeni, de eddig még nem született döntés, hogy megteszi-e - közölte vasárnap Kamal Harrazi, az ország vallási és politikai vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak az egyik magas rangú tanácsadója.

Harrazi az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy képesek voltak hatvanszázalékosra dúsítani uránt, és könnyedén képesek lesznek kilencvenszázalékos dúsítottságú urán előállítására. Hozzátette, hogy az országnak megvannak a műszaki lehetőségei atombomba előállításához, Irán azonban eddig még nem döntött erről.

Harrazi egyben kijelentette, hogy az iszlám köztársaság sosem fog alkudozni sem a rakétaprogramjáról, sem pedig a regionális politikájáról. Azt is hozzátette, hogy Teherán azonnal válaszolni fog, ha Izrael fenyegetné a perzsa állam biztonságát. 

Teherán mindemellett ismételten tagadta, hogy atomprogramja katonai célt szolgálna, s hangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók feloldása esetében visszatérnek az atomalkuban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez. Korábban a lapunknak adott interjúban Izrael budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a Nyugat hajlamos figyelmen kívül hagyni azt a fenyegetést, amit Irán jelent, ugyanakkor Izraelnek ez a nemzeti túlélésről szól. 

Harazzi kijelentése után az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Aviv Kohavi altábornagy kijelentette: az IDF továbbra is készenlétben van egy Irán elleni támadásra, és fel kell készülnie minden lehetséges fejleményre és forgatókönyvre. Az iráni atomprogram elleni katonai opció előkészítése erkölcsi kötelesség és nemzetbiztonsági parancs. 

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződésben állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntető intézkedéseket.

Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból bevezette az iráni gazdaságot sújtó szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát a nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeihez.

Kapcsolódó írásaink