Külföld

A Nyugat nem csak képletesen lőheti magát lábon a Kijevnek szánt fegyverekkel

Könnyen komoly bajokat okozhatnak az ukrajnai háborúba küldött fegyverek, ha rossz kezekbe kerülnek. Ráadásul az oroszok által zsákmányolt fegyverek nagy hasznot hajthatnak az orosz hadseregnek, miközben a nyugati fegyverkészletek tovább fogynak.

A Nyugat nem csak képletesen lőheti magát lábon a Kijevnek szánt fegyverekkel
Senki sem tudja megmondani, meddig fognak problémát jelenteni a most eltűnő fegyverek
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Úgy tűnik, lassan a nyugati média is rájön arra, hogy nem a legjobb ötlet elárasztani Ukrajnát fegyverekkel.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, egyes európai hatóságok már régóta arra figyelmeztetnek, hogy a nyugati államok által Ukrajnának küldött fegyveres segítség jelentős része a feketepiacon köthet ki, ez pedig újabb biztonsági kockázatot jelent Európának.

A The Financial Times lap szerint az EU és az Egyesült Államok is azt szorgalmazza, hogy Kijev javítson a nyugati fegyverek nyomon követhetőségén. Washingtoni tisztviselők már korábban is aggódtak amiatt, hogy lehetetlen megmondani, mi történik azokkal az amerikai fegyverekkel, amelyeket a háborús övezetbe küldenek.

Ahogy Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő is figyelmeztet, a nyugati fegyverrendszerek – a Javelin páncéltörő és a Stinger légvédelmi rakéta – ugyanúgy felhasználhatók civil, valamint ipari célpontok ellen, mint katonaiak ellen.

Castel szerint csupán idő kérdése, hogy az Ukrajnába szállított fegyverek fagylaltja visszanyaljon. Ezek a fegyverek nemsokára a világháborúkból visszamaradt aknák és légibombák modern megfelelőjeként fognak kísérteni még hosszú évtizedeken át valahol Európában – teszi hozzá.

Ukrajnának szánt fegyverekkel kereskedhetett a szlovák alvilág

Az Ujszo.com hírportál számolt be arról, hogy a szlovák Országos Bűnüldözési Ügynökség és a magyar hatóságok rendkívüli akciójában Rajkán egy ismert ketrecharcos testvérén ütöttek rajta. A hatóságok eredetileg drogkereskedelem miatt szálltak ki a helyszínre, igencsak jelentős erőkkel: a portál beszámolója szerint legalább 20 autóval, köztük több páncélozott csapatszállítóval.

A helyiek szerint viszont nemcsak drogot találtak a terrorelhárítók, hanem olyan nyugati fegyvereket, amelyeket eredetileg Ukrajnának szállítottak le. Később azonban ezeket az információkat cáfolta a szlovák rendőrség. A szlovák rendőrség egyébként megköszönte az ausztriai és magyarországi partner rendészeti osztályok szakmai együttműködését is.

A magyar rendőrök (NNI) két házkutatást tartottak Magyarország területén, az osztrák rendőrök (az Alsó-ausztriai Regionális Bűnügyi Hivatal kábítószer bűnözési osztálya) négy személyt vettek őrizetbe, és három házkutatást tartottak.

A Kijevnek szállított fegyverek által okozott problémának van egy másik fontos aspektusa is, ami miatt fájhat a nyugati stratégák feje.

A fejlett nyugati technika – többek között a francia és német önjáró lövegek, amerikai rakétarendszerek – sokszor teljesen ép állapotban történő megszerzésével Oroszország rendkívül fontos és egyben kényes információkhoz juthat a NATO által használt technológiákról.

Többek között az Uralvagonzavod (UVZ) nevű orosz fegyvergyár kezére került, Caesar típusú önjáró lövegek – amelyekből 18 darabot szállított Kijevnek Franciaország, vagyis egész készletének negyedét – is nagy segítséget jelenthetnek az orosz szakembereknek a saját fegyvereik fejlesztésében.

Szergej Khatylev, az orosz légierő veterán tábornoka szerint például sokat tanulhatnak a nyugati fegyverek célmegjelölő rendszereiről. Jurij Knutov katonai szakértő pedig azt emelte ki, hogy Oroszország a zsákmányolt fegyverek vizsgálatával részletes információkat szerezhet a NATO kommunikációs rendszeréről és azok titkosításáról is.

Ezek ismeretében még hatékonyabbá válhat az orosz elektronikai hadviselés. Emellett pedig értékes információkat kaphatnak a lövegeken használt páncélzatról, valamint azok csöveiről és az ezekben használt speciális anyagokról is.

Ezzel hatalmas lehetőségek nyílhatnak meg az orosz fegyvergyárak előtt, hogy megismerjék a NATO fegyvergyártásának legújabb eredményeit és trendjeit.

Új szakaszába lépett az Ukrajna feletti drónháború

Az utóbbi időszakban feltűnően csökkent az ukrán hadsereg által használt drónok eredményessége, hívta fel a figyelmet a Business Insider cikke. Ahhoz képest, hogy a háború elején igazi csodafegyverként tartották számon többek között a Bayraktar TB2 típusú, török gyártmányú csapásmérő drónokat, a háború mostani szakaszában már szinte szó sem esik róluk.

Samuel Bendett, a Center for Naval Analyses pilóta nélküli és robotizált katonai rendszerek szakértője szerint ez azért van, mert Oroszország elektronikus hadviselése és légvédelme jobban szervezetté és bevethetőbbé vált a háború korábbi hónapjaihoz képest.

Az ukrán erők mostanában korlátozzák a drónok használatát, mert az orosz csapatok könnyebben megsemmisítik őket, és a drónok elvesztése meglehetősen költséges – tette hozzá. Nemrég olyan hírek láttak napvilágot, miszerint Ororszország Irántól szerezne be csapásmérő drónokat. Hosszein Amir Abdollahián iráni külügyminiszter ugyanakkor arról biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak.

Szakértők szerint azonban míg Moszkva az elektronikus hadviselésre, valamint felderítésre használt drónok területén élen jár, addig a csapásmérő drónok területén lemaradásban van. Az iráni gyártmányú drónok ugyanakkor tökéletes eszközök lennének az újonnan Ukrajnának szállított amerikai rakétarendszerek megsemmisítésére.

Ráadásul továbbra is vészes ütemben fogynak a nyugati fegyverek a háborúban. Most már érezhető az az aggodalom, hogy a Nyugat esetleg nem lesz képes a végtelenségig fenntartani Ukrajna támogatásának jelenlegi ütemét, hívja fel a figyelmet a Defensionem nevű szakportál.

Legutóbb a Raytheon vezérigazgatója figyelmeztetett, hogy időbe fog telni, amíg legyártják a Kijevnek átadott 1300 darab Stinger rakáták pótlását. A francia Nexter pedig bejelentette, hogy 18 hónapba telik, mire megkezdhetik az új Caesar önjáró lövegek pótlását.

A védelmi technológiával foglalkozó Northrop Grumman vezérigazgatója szerint a nyugati fegyverkészletek nem fogják tudni fenntartani az elhúzódó ukrajnai háborút. Kathy Warden úgy látja, a meglévő készleteket nem egy elhúzódó konfliktusra tervezték.

„Nem feltétlenül mondanám, hogy elfogynak, de ha előrevetítjük, hogy még néhány évig fenn akarjuk tartani a kötelezettségvállalásoknak ezt a szintjét, ez biztosan nem az, amire bárki is készleteket épített” – fogalmazott.

Ráadásul az egyre feszültebb nyugat-európai politikai helyzet sem könnyíti meg a háború elhúzását. Olaszország már nem lesz abban a helyzetben, hogy további katonai segítséget nyújtson Ukrajnának: az olasz kormány megbukott, és bár az olasz elnök nem fogadta el miniszterelnöke lemondását, a jelenlegi kormány ügyvivői szerepben ragadt, és nem hozhat olyan döntéseket, mint például katonai segély nyújtása egy harmadik országnak.

A szomorú valóság az, hogy a NATO-nak hiába van 1,2 billió dolláros katonai költségvetése, mégis nehezére esik a perifériáján folyó hagyományos háború fenntartása.

A katonai szövetségnek most arra kell rádöbbennie, hogy védelmi ipara vészesen elsorvadt, és jelenlegi állapotában képtelen modern harci rendszerek és lőszerek nagy mennyiségben történő előállítására.

Az Egyesült Államokban a 155 mm-es tüzérségi lövedékek éves összterméke például kevesebb mint két hétig tartana ki az ukrajnai harcokban. Ugyanebben a forgatókönyvben az Egyesült Királyság lőszerkészletei nyolc nap után elfogynának.

Nyugaton az 1990-es évek eleje óta a védelmi ágazatban több fúziós és felvásárlási hullámnak lehettünk tanúi. Ezek a nagy konglomerátumok a szemkápráztató árpolitika és a karcsú gyártási folyamatok kombinációjával nagyon jól tudtak pénzt keresni és nyereséget termelni a részvényeseknek.

Amit viszont minden egyes bezárt üzemmel/összeszerelősorral elveszítettek, az a termelőképesség mértéke. Az Egyesült Államokban a Pentagon jelenleg mindössze öt fő hadiipari vállalkozóval dolgozik együtt. Az 1990-es években ez a szám 51 volt.

Kétségtelen, hogy ha a Nyugat minden ipari erejét latba veti, könnyedén túl tudná szárnyalni Oroszországot. Az EU és az Egyesült Államok polgárait azonban jelenleg jobban leköti az energiaválság és az infláció emelkedése, valamint az életszínvonal esése.

Ebben a helyzetben az amerikaiakat is egyre inkább zavarja, hogy Washington eddig az ukrajnai háborúra elkötött 2,3 billió dollárt, annyit, mint az afganisztáni háború első öt évében összesen.

Eközben Oroszországban vannak arra utaló jelek, hogy az orosz gazdaság és ipar lassan felkészül arra, hogy szükség esetén háborús gazdaságra váltson át.

Kapcsolódó írásaink