Hattyúdalára zendített rá Boris Johnson

Kártyavárként omlott össze Boris Johnson, a botrányok miatt meggyengült brit miniszterelnök körül a politikai hatalom. Valószínűleg könnyebb lenne felsorolni a még kormányban megmaradt miniszterek és junior miniszterek névsorát, mint azokét, akik már benyújtották lemondásukat. Akik pedig nem adták be időben, úgy járhatnak, mint Michael Gove államtitkár, akit Johnson kígyónak titulált, majd elbocsátott, mondván, nem lehet egy olyan ember a kabinet tagja, aki a sajtónak vidáman azt nyilatkozza, hogy a kormányfőnek mennie kell.

Johnson ugyan csütörtökön lemondott a Konzervatív Párt vezetői posztjáról, de miniszterelnöki funkcióját még őszig betölti, amikor is pártja megállapodik egy új vezetőben. Sokan szkeptikusan kezelik ezt a késleltető műveletet, a sajtóban pedig keringenek a találgatások arról, vajon milyen célokat akar még Johnson megvalósítani őszig. A legtöbb elemző nem tartja valószínűleg, hogy a brit vezető őszig kormányzóképes lesz az iránta fellépet általános bizalmatlanság közepette.

Több hónapos magányos regnálása annál is valószínűtlenebb, mivel a már lemondottak helyére kinevezett új miniszterek közül is többen távozásra szólították fel, például Nadhim Zahawi, az új pénzügyminiszter, aki Rishin Sunak kancellárt váltotta a héten. Nagyon kínos Priti Patel belügyminiszter elhatárolódása is Johnsontól, mivel őt az egyik leglojálisabb munkatársának tudhatta. Patel volt emellett szinte az egyetlen olyan minisztere, aki hagyományos konzervatív politikai elveket vallott az egyre balra sodródó kormányban.

Ennek szellemében fogalmazott Nigel Farage volt európai parlamenti képviselő is, akit sokan a Brexit-kampány atyjának tartanak. Kijelentette, bárki is lépjen Boris Johnson nyomdokaiba, foglalkozzon végre konzervatív alaptémákkal, mint a bevándorlás visszaszorítása, az alacsony adózás vagy a nemzeti szuverenitás érvényesítése. Az angol politikus szerint a jelenlegi miniszterelnök a Brexit véglegesítésén kívül minden más téren megbukott. Úgy fogalmazott, Johnson távozása csodálatos lehetőség lenne arra, hogy a Konzervatív Párt újra felfedezze küldetését, mint például a tenger felől érkező migránsválság kezelése és a progresszív eszmék elleni fellépés.

Hogy ki vezeti majd a konzervatív pártot Johnson után, az komoly fejtörést okoz az elemzőknek, ugyanis nincs egy egyértelmű utód, aki egyesíteni tudná a szétzilált párt sorait, és választásokat tudna nyerni a felmérésekben jelenleg hét százalékkal vezető Munkáspárt ellen. Johnson természetes utódja Rishi Sunak pénzügyminiszter lett volna, de a közelmúltban ő is egy súlyos botrány középpontjába került, amikor kiderült, hogy dúsgazdag felesége külföldi illetőségű adófizető. Ennek ellenére még mindig népszerű a konzervatív párt szavazói köré­ben, és nem lehet kizárni, hogy a Downing Street 11-ből őszig átköltözik a 10. szám alá. A másik esélyes befutó Liz Truss külügyminiszter lehet, aki komoly elismerést szerzett a brit szavazók körében a februárban kitört ukrán háború ügyében tanúsított kiállásáért. Truss a konzervatív párton belül erős támogatói bázissal rendelkezik.

Bárki legyen is a jelenlegi ügyvezető miniszterelnök utódja, annyi bizonyos, hogy a hivatali éveiben elkövetett ballépései, botrányai és rendőrségi ügyei miatt Boris Johnson gyengítette a híres brit politikai kultúra standardjait. Minél tovább húzódik a végleges távozás, annál nagyobb kárt keletkezik az Egyesült Királyság politikai közéletében, és rombolódik a kormány, valamint a párt tekintélye a szavazók körében.