Külföld

Fidesz: Az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága

Az uniós csúcson született döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkánnak - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Fidesz: Az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága
Bocskor Andrea és Gál Kinga a felszólalás előtt
Fotó: Facebook/Gál Kinga

Gál Kinga szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a tagállami vezetők az uniós csúcson tagjelölti státuszt biztosítottak Ukrajnának és Moldovának.
Mindazonáltal hozzátette, hogy a döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkán országainak, mivel a tagjelöltséget azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, így Bosznia-Hercegovinának és Georgiának is meg kellett volna adni a tagjelölti státuszt.

Gál Kinga rámutatott: Szerbiával és Montenegróval nem haladnak előre a csatlakozási tárgyalások, Albániával és Észak-Macedóniával pedig még mindig nem kezdődtek el, továbbá Koszovó vízumliberalizációja sem haladt előre.

„A mostani geopolitikai helyzetben az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága. Különösen most, amikor erősödik az illegális migránsok nyomása a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, akik akár erőszakkal is nekimennek a rendfenntartóknak” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve hogy az élelmiszerhiány még tovább fokozza majd a migrációs nyomást.

Mint hangsúlyozta, az EU-nak sürgősen konkrét, pozitív döntéseket kell meghozni a Nyugat-Balkán tekintetében, ha nem akarja átengedni a régiót harmadik országok befolyásának.

Bocskor Andrea fideszes uniós parlamenti képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy az uniós csúcson „a bővítési folyamat végre elmozdult a holtpontról.” Szerinte a tagjelölti státusz biztosítása Ukrajna és Moldova számára fontos és jelképes politikai üzenet, amelynek remélhetőleg szerepe lesz a béke és a biztonság előmozdításában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a csatlakozási folyamat egyforma feltételek alapján történik: Ukrajnával szemben az egyik pedig az, hogy Kijev garantálja a nemzeti kisebbségek számára a kisebbségi jogokat, egyebek között a nyelvhasználathoz való jogot.

„A kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, támogatták az integrációt, ezért bízom benne, hogy a tagjelöltség előmozdítja a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését is” - jelentette ki Bocskor Andrea.

A Nyugat-Balkán EU integrációja az elszalasztott lehetőségek története" - hívta fel a figyelmet plenáris felszólalásában Hidvéghi Balázs. „A jugoszláviai polgárháborút is az Egyesült Államok beavatkozása zárta le azért, mert Európa képtelen volt békét teremteni. Az EU vezetői pedig semmit nem tanultak az akkori hibákból. Ahelyett, hogy építő párbeszédre törekednének a nyugat-balkáni országok vezetőivel, folyamatosan csak kioktatják őket" - tette hozzá a fideszes képviselő.

Deli Andor a Szerbia országjelentés vitájában kiemelte: „Az előttünk lévő jelentésnek arról kellene szólnia, hogy miként fogja az Európai Parlament segíteni Szerbiát abban, hogy mielőbb az Unió tagjává váljon! Ehelyett azonban a jelentés inkább kioktat, előír és olyan elfogadhatatlan túlzásokat tartalmaz, amelyek csak tovább fékezik az ország csatlakozási folyamatát, megkérdőjelezik az EU szavahihetőségét és elidegenítik Szerbia polgárait. Ez pedig egyaránt ellenkezik Szerbia és az EU stratégiai érdekeivel". „A magyar kormány és a kormánypárti képviselők teljes mellszélességgel kiállnak Szerbia EU-csatlakozása mellett. Éppen ezért számunkra elfogadhatatlan ez a jelentés. Meggyőződésünk, hogy Szerbia sokkal több támogatást és megértést érdemel" - zárta felszólalását a vajdasági származású képviselő.

Charles Michel: Prioritás számunkra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával
 

Prioritás számunkra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával, a Nyugat-Balkánnak és az EU-nak kölcsönösen szüksége van egymásra - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EP plenáris ülésén.

Michel az uniós tagállamok vezetői június 23-24-én tartott csúcstalálkozójának eredményeit összegezve elmondta: a nyugat-balkáni országok közötti kétoldalú és regionális viták megoldásában is sürgős előrelépésre van szükség. Koszovó és Szerbia kapcsolatait minél előbb normalizálni kell, ebben pedig a Belgrád-Pristina párbeszéd kulcsfontosságú szerepet tölt be.

Az elnök hangsúlyozta: az EU kész Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státuszt biztosítani, amennyiben teljesítik az Európai Bizottság által előírt feltételeket.

Charles Michel szerint az uniós tagállami vezetők legutóbbi csúcstalálkozója újjáélesztette az uniós bővítési folyamatot. Rámutatott, hogy az Emmanuel Macron francia elnök által májusban az EP-ben bemutatott, az európai politikai közösségről szóló koncepció fontos lehet az uniós bővítéspolitika számára. Úgy vélte továbbá, hogy ilyen „rugalmas politikai platform” létrehozása kedvezne azoknak az EU-n kívüli európai országoknak, amelyek ugyanazon politikai érdekeket követik, és szeretnének szorosabban együttműködni az unióval.

„Egy ilyen platform keretében olyan fontos kérdéseket lehetne megvitatni, mint a biztonság, az energia, az infrastruktúra vagy az egészségügyi vészhelyzetek” - hangsúlyozta Michel.

Kapcsolódó írásaink