Külföld

Peking már Amerika hátsó ajtaján kopogtat

Egyre nagyobb Kína befolyása a globális stratégiai erőforrások felett

Kína már két olyan térségben is jelentősen terjeszkedik, amely korábban egyértelműen az Egyesült Államok érdekszférája volt. Miközben ez a folyamat egyre jobban aggasztja az amerikai döntéshozókat, nem látszik, hogy Washington miképpen tudja felvenni a versenyt Pekinggel.

A Breitbart konzervatív hírportál elemzése szerint Kína az elmúlt két évtizedet azzal töltötte, hogy befolyása alá vonta Chile réz- és lítiumpiacát, ezzel pedig óriási előnyre tett szert a zöldgazdasághoz elengedhetetlen alapanyagok terén. 2019-ben Chile a világ rézpiaci részesedésének 28 százalékát, a világ lítiumpiaci részesedésének 23 százalékát képviselte. A korábbi jobboldali elnök, Sebastian Pinera pedig arról beszélt, szeretnék Chilét a kínai vállalatok számára valódi üzleti központtá alakítani, hogy Chiléből egész Latin-Amerikát elérhessék. Hasonló politikát folytat szélsőbaloldali utódja is.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben Joe Biden amerikai elnök kormányzata igyekszik felvenni a versenyt Kínával Dél-Amerikában  is, ugyanakkor az itteni államok meglehetősen bizalmatlanok Washingtonnal szemben.

Ez megmutatkozott az idén újra megrendezett Amerikai Államok Csúcstalálkozóján. A Migráció-kutató Intézet a következőket írta a találkozón történtekről: „Világossá vált, hogy az Egyesült Államok – legalábbis egyelőre – nem tud mit kezdeni Kínának a térségre gyakorolt hatásával. Míg Kína 2002-ben 18 milliárd dollár értékben kereskedett Latin-Amerikával, 2022-ben ez az érték már 449 milliárd dollár volt.” Kína ma Brazília, Argentína, Chile és Peru első számú kereskedelmi partnere. Azt is kiemelték, hogy Kínát nem kötik ideológiai korlátok, hiszen a BRICS-csoport tagja, amely a demokráciákkal és az autoriter rezsimekkel egyaránt tárgyalni fog.

Az Egyesült Államok nemcsak Dél-Amerikában szorul vissza. Szintén a Breitbart cikke szerint, mintegy két évtizeddel azelőtt, hogy az amerikai hadsereg megszállta Irakot, Peking jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy bejusson az ország olajpiacára. Ebben a térségben viszont Kínának is jóval nagyobb ellenállásra kell számítania. Az iraki olajügyi miniszté-rium nemrég háromszor is megakadályozta kínai cégek kísérletét arra, hogy megszerezzék az ország kőolajkészletei feletti ellenőrzést. Ennek ellenére Kína erős pozíciót foglal el az iraki olajszektorban, mivel az iraki olaj egyik legnagyobb felvásárlója. Eközben az amerikai és európai befektetők óvakodnak attól, hogy üzletet kössenek egy politikailag instabil, erőszakra hajlamos országban.

A Közel-Keleten van még, aki szintén nem nézi jó szemmel Kína terjeszkedését – habár szintén jelentősen profitál az Új Selyemút projektből –, ez pedig Törökország. Ankarát leginkább az aggasztja, hogy Peking Iránnal is viszonylag jó kapcsolatokat ápol. Teherán pedig a kínai befektetési stratégiát a Törökország regionális befolyásával szembeni ellensúlyozó tényezőként is fel akarja használni.

Kapcsolódó írásaink

Hongkongban ünnepelt Hszi

ĀFeleskette John Lee-t, a hivatalba lépő hongkongi kormányzót és kabinetjét a Hongkong kínai anyaföldhöz történő visszatérésének 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken