Külföld
Stratégiai jelentőségű orosz győzelem
Sojgu Luhanszk megszerzéséről számolt be Putyinnak, Moszkva szerint a Nyugat el akarja húzni a háborút
A szakadár Luhanszki Népköztársaság felszabadításáról tájékoztatta tegnap Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin elnököt. A védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg és a luhanszki „népi milícia” erői teljesen ellenőrzésük alá vonták Liszicsanszk városát és a környező településeket, a közleményt megelőző 24 órában 182 négyzetkilométer területet foglaltak el a csapatok.
„Még nem jelenti a népköztársaság biztonságának megteremtését” a régió feletti teljes ellenőrzés megszerzése annak adminisztratív határai között, közölte Andrej Marocsko, a luhanszki milícia alezredese. „Sajnos vannak erők és eszközök, amelyek képesek ártani Luhanszk és Donyeck területének” – magyarázta. Marocsko szerint a donyecki népi milíciával és az orosz hadsereggel olyan távolságra kell tolniuk az ellenséget, hogy azt mondhassák, teljesen biztonságban vannak – ez szerinte Luhanszk határaitól mérve háromszáz kilométer.
„Az ukrán vezérkar hetek óta kérte a visszavonulást. Ez a politika hibája. Álmodozni lehet, de ilyen a vége” – írta a fejleményekkel kapcsolatban Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője a Facebookon.
A moszkvai bejelentés előtt az ukrán vezérkar elismerte, hogy a orosz hadsereg megvetette a lábát a Donyec-medencei Liszicsanszk városban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója már szombaton arról beszélt, hogy ha Liszicsanszk orosz kézre kerül, azzal az ukránok elveszthetik utolsó bástyájukat a stratégiai fontosságú Luhanszk régióban. Az orosz siker mértékét mindenesetre vitatják Kijevben: a brit közszolgálati BBC-nek az ukrán védelmi minisztérium egyik szóvivője azt mondta, csak azért vonultak vissza Liszicsanszk egyes részeiből, hogy védjék az emberi életeket, a kérdéses területeket pedig később vissza tudják szerezni. A nagyvárosok szerinte továbbra is ukrán kézen vannak, tehát még nem ért véget a keleti országrészért folytatott harc.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő tegnap egy tévéműsorban azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy aláássa a béketárgyalásokat Ukrajnával, „a nyugati országok mindent megtesznek azért, hogy a háború elhúzódjon”.
„A világnak békére van szüksége, de nem olyan békére, amely fegyverkezési egyensúlyon alapszik és a kölcsönös félelemre épül: ez így nem jó, így visszalépünk hetven évet a történelemben” – hangsúlyozta Ferenc pápa tegnap déli beszédében.
A katolikus egyházfő szerint „a politikai, gazdasági és katona stratégiákról át kell térni egy globális béketervre”.
Energiaszolidaritást követel Manfred Weber
Igazságosan kell elosztani az Európai Unióba (EU) érkező földgázt a tagországok között Manfred Weber szerint. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a Der Tagesspiegel lapban kiemelte, „nehéz télre kell számítanunk”, mert az orosz államfő tovább korlátozhatja vagy akár teljesen leállítja a földgázszállítást az EU-ba.
Feltétlenül dönteni kell egy „kötelező érvényű energiaszolidaritásról” – húzta alá a bajor politikus. „Kötelező érvényű mechanizmusokat kell kidolgozni a tározókban lévő földgáz szolidáris felhasználásáról, hogy ne mindenki csak magával törődjön” – mondta Manfred Weber. Hozzátette, elfogadhatatlan lenne, hogy a „szerencsés” tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal sújtva vágnának neki az őszi-téli időszaknak.
(DD)
Kissinger szerint Kijev kész a kompromisszumra
A volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger szerint három lehetséges kimenetele van az ukrán háborúnak. A brit Spectator lapnak úgy fogalmazott, az első az, hogy Oroszország konszolidálja a máig megszerzett területeket, amelyek Ukrajna húsz százalékát teszik ki. Ez Vlagyimir Putyin orosz elnök számára győzelmet jelentene, vélekedett Kissinger.
A másik, hogy a nyugati hatalmak megpróbálják Oroszországot kiszorítani a háború előtt megszerzett területeiről, de ez egy nyílt konfrontációhoz vezethet. A harmadik kimenetel az lenne, amelyet az amerikai politikus szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is már elfogadott, hogy Ukrajna visszatér a 2014 utáni elrendezéshez, a fennmaradó kérdéseket pedig tárgyalásokra lehetne bízni, véli Henry Kissinger.
(DD)
