Kihívót kaphat a G7

Vang Ji kínai külügyminiszter májusban vetette fel, hogy további tagokkal bővülhetne a csoport – emlékeztetett Kosztur. Ezután Alberto Fernández argentin elnök bejelentette, hogy országa szívesen csatlakozna a csoporthoz, hétfőn pedig már Irán is jelezte csatlakozási szándékát.

A BRICS mostani bővítési tervei is egyre inkább ráirányítják a kérdést, hogy mennyire jogosan tekintik magukat a nyugati országok az úgynevezett nemzetközi közösség vezetőinek. A BRICS államai ugyanis már most a világ lakosságának 42 és a globális GDP 24 százalékát adják.

Ezt a kérdést különösen aktuálissá tette az, hogy a múlt héten majdnem egyszerre tartották meg a BRICS, valamint a G7-ek (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült-Királyság) csúcstalálkozóját. Ehhez kapcsolódóan tegnap Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője a Twitter-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy miközben a G7-országok népessége együtt 777 millió fő, addig a BRICS népessége összesen 3,2 milliárd embert tesz ki. „Amikor legközelebb a nemzetközi közösségről beszélnek, akkor az emberek tudják, hogy mit értenek alatta valójában” – írta Zhao.

Érdemes megemlíteni, hogy míg a G7-ek Oroszország elszigetelésére törekedett, addig a BRICS
például olyan jelentős stratégiai terveken dolgozott, mint egy új globális tartalékvaluta kidolgozása, amely a – jelenleg – öt ország kosárvalutája lenne.

Oroszország elszigetelésének kudarcát ugyanakkor a BRICS együttműködése mellett az is mutatja, hogy a nyugati országoknak nem sikerült megakadályozniuk, hogy a házgazda Indonézia meghívja a novemberi G20 – a világ húsz legfejlettebb gazdasága – találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnököt.