Külföld
Felbomolhat a Nyugat egyetértése
Egyre nagyobbak az eltérések az egyes államok érdekei között a válság miatt
Megérkeztek tegnap a G7-csoport (Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az Európai Unió) vezetői csúcstalálkozójuk helyszínére. Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb, Oroszország elleni szankciókról is. A bajorországi találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is.
Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) a tegnap délután kezdődött csúcstalálkozót megelőzően.
Joe Biden a tárgyalás után arról beszélt, meggyőződése, hogy a Nyugat „megerősödve” kerül majd ki a konfliktusból. Továbbá kijelentette, Putyin elszámolta magát, és nem sikerült megosztania a Nyugatot.
Az amerikai elnök nyilatkozatának ugyanakkor ellentmond a New York Times nemrég megjelent cikke, amelyben amerikai kormányzati források és szakértők arról beszélnek, hogy a nyugati szövetségesek között egyre nagyobb a frusztráció az Oroszország ellen bevezetett szankciók által okozott gazdasági nehézségek miatt.
Úgy tűnik, a nyugati vezetők alábecsülték a szankciók nyugati országokra mért hatását, és az oroszok ellenálló képességét, valamint túlbecsülték azt, hogy mekkora károkat fognak okozni azokkal Oroszországnak.
A kulcskérdés, hogy vajon meddig tart ki – leginkább – a nyugat-európai országok türelme, hiszen őket érinti a legsúlyosabban az elszabaduló infláció és az energiaárak növekedése. A legnagyobb nyomás természetesen a német kancelláron van, hiszen valószínűleg több európai uniós tagállam is csak akkor fog lépni az ügyben, ha Európa legjelentősebb állama, Németország megteszi. Szakértők szerint a német kancellár és az amerikai elnök között a színfalak mögött komoly feszültség lehet, hiszen a szankciók éppen az európai országokra ütnek vissza a legjobban.
Eközben a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, Kína, India és Dél-Afrika) találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken arra figyelmeztetett, a jelenlegi világrend összeomlása súlyos következményeket jelent majd a Nyugat számára. Kiemelte azt is, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer nem az orosz–ukrán háború miatt rendült meg, hanem a meggondolatlan nyugati szankciók miatt. Kifejtette, hogy bizonyos országok egy új, a saját egyoldalú szabályaikon alapuló világrendet akarnak kialakítani. Ezek az országok mindent megtesznek azért, hogy az új renddel azonosulni nem kívánó országok fejlődését hátráltassák.
Orosz figyelmeztetés Moldovának
Moszkva válasza nem fog elmaradni, ha Moldova csatlakozik az Európai Unió Oroszország elleni szankcióihoz – írta Dimitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján. A politikus szerint a Moldova az„új urainak akar megfelelni”. Úgy fogalmazott, „biztosak lehetnek, hogy nemcsak drágán nem kapnak energiát és egyéb nyersanyagokat, hanem egyáltalán nem kapnak. Hadd élvezzék a szankciókat még azelőtt, hogy bekerülnének az EU-ba.”
Az ország uniós csatlakozásával kapcsolatban azt írta, hogy csatlakozási folyamat nem lesz rövid, évtizedekig eltarthat, amelyhez „jó utat kívánt”. Hozzátette, hogy a csatlakozás közvetve megvalósulhat Nagy-Románia létrehozásával is. Megjegyezte, a román politikusok már régóta körbetáncolják Moldovát, a két ország parlamentjeinek együttes ülése után a honatyák „ünnepeltek” egy nagyot. „Ez mulatságos volt, a következmények már nem lesz nek azok” – fogalmaozott.
(PZ)
„A Balkán nem fontos az EU-nak”
Sok európai uniós ország már „közvetlen háborúban” áll Oroszországgal azáltal, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnának – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Vucic szerint ezek a tagországok azért mérgesek és próbálnak nyomást gyakorolni Szerbiára, amiért Belgrád nem hajlandó szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
A politikus a múlt heti EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, hogy a Balkán „azon a napon nem volt fontos” az EU számára, mivel a blokk „teljes háborúban áll Oroszországgal”, és Brüsszel számára kizárólag az volt a prioritás, hogy Ukrajnának és Moldovának uniós tagjelölti státuszt biztosítson. Vucic hozzátette, Orbán Viktor magyar miniszterelnök elmondta, hogy gazdasági értelemben Szerbia és Montenegró sokkal inkább készen áll arra, hogy az EU része legyen, mint néhány más ország. Ugyanakkor ezzel a ténnyel egyáltalán nem foglalkoznak az Európai Unióban.
(PZ)
Röviden
Ukrajna vízumkényszert vezethet be Izraellel – jelentette ki Jevgenyij Korniycsuk, Ukrajna izraeli nagykövete. A diplomata szerint Izrael azért nem támogatja egyértelműen Kijevet, mert arra vár, hogy végül melyik oldal nyeri a háborút. Az izraeli belügyminisztérium márciusban bejelentette, hogy az Izraelbe látogató ukránoknak egy speciális űrlapot kell kitölteniük az országba való belépés előtt.
Inkább lemond, minthogy abbahagyja Ukrajna segítését – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek. A politikus azt mondta, akkor sem állítaná le a Kijevnek szánt segélyeket, ha az ország egyre romló gazdasági helyzetére hivatkozva ezt kérné tőle kormánya.
Az Egyesült Államok által szállított Himars nagy hatótávolságú rakétarendszereket már hadrendbe állították Ukrajnában – közölte szombaton az ukrán hadsereg vezérkari főnöke. Hozzátette, hogy a rakétákat már bevetették az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai területeken.
Oroszország a következő hónapokban atomtöltet hordozására alkalmas rakétákat szállít Fehéroroszországnak – jelentette be szombaton Szentpéterváron Vlagyimir Putyin orosz elnök fehérorosz kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával tartott tárgyalásai előtt. Lukasenka kijelentette, hogy Fehéroroszország aggódik Litvánia és Lengyelország „agresszív” politikája miatt. A szállítandó Iszkander–M típusú rakéták ballisztikus rakétaként és robotrepülőgépként egyaránt felhasználhatók.
(PZ)
