Külföld
Európa biztonságáról nehéz lesz beszélni a Nyugat-Balkán integrálása nélkül
A tárcavezető megfogalmazása szerint csütörtökön némi csalódottságot okoztak az Európai Tanács döntései több olyan országban, amelyek szeretnének előbb vagy utóbb az Európai Unió tagjává válni.
Mi, akik itt élünk a Nyugat-Balkán szomszédságában, pontosan tudjuk, hogy milyen jelentősége van e térség stabilitásának, jó lenne, ha ezt Nyugat-Európában is megértenék - tette hozzá.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, péntek reggel telefonon egyeztetett Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjével, akinek elmondta, hogy szintén telefonon beszélt Milorad Dodikkal, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjával, aki arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában a széttöredezett belpolitikai életben egy olyan kérdés egészen biztosan van, amiben mindenki egyetért, ez pedig az európai perspektíva, az európai integráció fontossága.
Ezért jó lett volna, jó lenne, ha az Európai Unió megadná ezt a segítséget a bosnyákoknak, hogy megerősítsük azt az egyetértést a széttöredezett boszniai belpolitikai életben, ami az európai integráció fontosságára vonatkozik - mondta Szijjártó Péter.
A repülőtérről jelentkező miniszter azt mondta: épp Tbiliszibe indul, hogy az európai integrációhoz adott támogatásunkat georgiai barátaink számára megerősítsük.
Ukrajna és Moldova mellett Georgiának is meg kellett volna kapnia az európai uniós tagjelölti státuszt, ennek elmaradása megmagyarázhatatlan, érthetetlen és Európa szempontjából is káros - ezt a miniszter már Tbilisziben mondta, ahol georgiai kollégájával, Ilja Darcsiasvilivel közös sajtótájékoztatóján üdvözölte, hogy Ukrajna és Moldova megkapta a tagjelöltséget, de kiemelte, hogy ezt Georgiának is meg kellett volna adnia az EU-nak.
„Ha az Európai Unióban lenne akár csak egy pici stratégiai látásmód is, akkor a tagjelölti státuszt Georgia tegnap meg kellett volna, hogy kapja” - vélekedett, az ezzel ellentétes döntést megmagyarázhatatlannak, érthetetlennek és Európa szempontjából is károsnak nevezve.
„A tegnapi brüsszeli döntés ellentétes az EU megerősítésének céljával, újabb elfecsérelt lehetőséget jelent, ráadásul tiszteletlenség a georgiai nemzettel szemben” - fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint a Georgia számára megszabott előfeltételek „nyilvánvalóan megfoghatatlanok, teljes mértékben általánosak és sok esetben értelmetlenek is, ráadásul semmiféle objektív kritériumrendszert nem tartalmaznak”.
Aláhúzta: „Brüsszel általában ugyanezt a kettős mércét alkalmazza velünk, magyarokkal szemben”.
Hozzátette, hogy ebben a helyzetben Magyarország tovább fokozza a Georgiának nyújtott támogatását, és mindent meg fog tenni az együttműködés erősítése érdekében.
A kormány integrációs szakértőt delegál a georgiai külügyminisztériumba, támogatja az ország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, továbbra is évi nyolcvan felsőoktatási ösztöndíjat biztosít georgiai hallgatóknak, az Eximbank pedig 140 millió eurós hitelkeretet nyitott a vállalatközi együttműködés előmozdítására - sorolta.
A miniszter kitért arra is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 40 százalékos növekedést követően meghaladta a 60 millió eurót, és idén újabb 80 százalékos bővülést regisztráltak.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország és Georgia is a békében érdekelt Ukrajnában, mindkét ország mindent megtesz azért, hogy állampolgáraik ne szembesüljenek a háborús veszéllyel, ne nekik kelljen megfizetniük a háború árát, ugyanakkor világosan kiállnak Ukrajna mellett és jelentős humanitárius akciókat hajtanak végre.
Szijjártó Péter a látogatás során Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel és Levan Davitasvili gazdasági miniszterrel is találkozik.
