Külföld

Bírálat Szlovákiának

Zavart keltenek a Benes-dekrétumok

Komolyan elmarasztalta az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága június 15-i jelentésében Szlovákiát a kisebbségi jogok megsértése miatt, többek közt a Benes-dekrétumok további érvényesítése okán.

Bírálat Szlovákiának
Minden idegentől megszabadult volna a jogszabályokat kiötlő elnök
Fotó: AFP

A Ma7.sk szlovákiai magyar hírportál riportja szerint a bizottság 2021. szeptemberi látogatása alapján írta meg most közzétett jelentését, amelyben például javasolják a nemzeti kisebbségek támogatási mechanizmusának megerősítését, és aggodalmukat fejezték ki főleg a roma és magyar közösséget érintő politikai támadások miatt.

A bizottság szerint a szlovák hatóságok nem lépnek fel elég erélyesen a kisebbségek ellen gyűlöletre szító politikai beszédekkel szemben. A bizottság angol nyelvű jelentésében kiemeli azt is, hogy a magyar kisebbség képviselői szerint a szlovák hatóságok még mindig alkalmazhatják az 1945-ös, kisebbségeket célzó vagyonelkobzási rendeletet, avagy a Benes-dekrétumokat. Ez – furcsamód – a szlovák nyelvű összegzésből már kimaradt, és kimaradt a szlovák sajtó cikkeiből is.

Az ET szakértői csoportja a Benes-dekrétumok alkalmazását diszkriminatívnak tartja, mert szerintük ez jogbizonytalanságot teremt. A jelentésükben ennek kapcsán azt is kifejtik, hogy a magyar kisebbség képviselői „jelezték a tanácsadó bizottságnak, hogy mivel ez a rendelet a szlovákiai magyarok számára a történelmi sérelmek fő forrása volt, és mivel – értelmezésük szerint – az utóbbi időben újra alkalmazzák azt, legalább azt várnák az államtól, hogy párbeszédet kezdjen arról, hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani”.

A bizottság ezért felkérte a hatóságokat, hogy kezdjenek párbeszédet az érintett nemzeti kisebbségek képviselőivel a vagyonelkobzásról szóló 1945-ös rendeletnek a jelenlegi etnikumközi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges negatív hatásairól.” A szlovák kormány álláspontja viszont továbbra is az, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői­nek félelmeit a szóban forgó háború utáni jogszabályok esetleges kedvezőtlen hatásaitól megalapozatlannak tartja. 

Kapcsolódó írásaink