Külföld

Kovács Zoltán: A globális minimumadó Európa egészét versenyhátrányba hozná

A globális minimumadó Európa egészét versenyhátrányba hozná a világ többi részéhez képest, hiszen a világ más részén sehol nem hoztak egy adott dátummal, kötelező jellegűen hasonló döntést - hangsúlyozta kedden Párizsban francia újságíróknak Kovács Zoltán.

Kovács Zoltán: A globális minimumadó Európa egészét versenyhátrányba hozná
Kovács Zoltán
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a találkozó után az MTI-nek elmondta: a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv magyarországi kormányzati és országgyűlési elutasításáról, valamint a két nap múlva kezdődő EU-csúcs kapcsán Ukrajna tagjelölti státusáról és az energetikai kérdésekről adott tájékoztatást a francia sajtó képviselőinek.

Kiemelte, hogy a korábbi tárgyalásokhoz képest megváltozott körülmények között, amikor is egy háború zajlik Európa határain, „rossz ötletnek” tartja a magyar kormány, hogy olyan döntések szülessenek az európai adózási rendszerről, ami Európa egészét versenyhátrányba hozná a világ többi részéhez képest, hiszen a világ más részén sehol nem hoztak egy adott dátummal, kötelező jellegűen, hasonló döntést.

Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy „Európa versenyképessége eleve hanyatlik az elmúlt években” és Európa „sokkal gyorsabban veszíti el a világgazdaságban, a befektetésekben, a versenyképességben elfoglalt helyét, mint azt korábban gondolták volna”. Emlékeztetett arra is, hogy az intézkedés Magyarországon duplájára növelte volna azt az effektív adóterhelést, ami alapján az országban a termelővállalatok működnek.

„Ez pedig azért problematikus, mert mi a termelővállalatok Magyarországra vonzásával tudtuk elérni, hogy több mint egymillió munkahely jöjjön létre olyan adózási környezetben, amelyben az alacsony adók mellett folyamatos bővülni tudott az államháztartás mozgástere”. Azaz a munkahelyek veszélyeztetése mellett a globális minimumadó „olyan versenyhátrányt okozna Magyarországnak Európán belül, ami ellentmond a magyar nemzeti érdeknek” - tette hozzá.

Kovács Zoltán vélekedése szerint ezek a megfontolások láthatóan megértésre találtak a francia újságírók körében, miután Európában mindenhol energiaválság van, s a háború okozta különböző természetű, köztük a kibontakozó gazdasági válságra válaszul a magyar kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot is létrehozott.

Elmondta azt is, hogy az előző ciklusokhoz hasonlóan Magyarország kormánya próbál előre gondolkodni, s a folyamatokból látható következményeket megelőlegezve hoz döntéseket az ország érdekében. Példaként említette az extraprofit-különadókat, amelyeket a terhek megosztása céljából átmeneti jelleggel, célzottan vezetett be a kormányzat annak érdekében, hogy ne a magyar emberek fizessék meg az emelkedő árakat.

A csütörtökön kezdődő EU-csúcsról az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország nemzetpolitikai és nemzetstratégiai érdeke a bővítés, s nemcsak Ukrajna, hanem Moldova, Bosznia-Hercegovina és Georgia tagjelöltségét is támogatja, miután új tagok felvétele „az európai biztonság zálogát jelenti, s egyúttal számos társadalmi és gazdasági kérdésre is választ ad”.

Az államtitkár Párizsban kedden részt vett a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) közgyűlésén, ahol beszámolt a 2021. szeptember 25. és október 14. közötti rendezett Egy a természettel című vadászati és természeti világkiállítás eredményeiről, amelyet a nemzetközi expókat koordináló szervezet is támogatott.
 

Kapcsolódó írásaink