Átalakult a francia politikai status quo

A hivatalos végeredmény is megerősítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök centrista koalíciója, az Együtt elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. A francia belügyminisztérium hétfői adatai alapján a kormánypártnak  a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben az eddigi 345 helyett. Az abszolút többséghez 289 mandátum kellene.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt magában foglaló szövetség, a NUPES 142 mandátumot szerzett, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pedig 89-et. A negyedik helyen végeztek a jobbközép Republikánusok. Az eddigi legnagyobb ellenzéki frakciót adó pártnak mindössze 64 képviselője lesz. Az új nemzetgyűlés 28-án alakul meg. Macron pártjában ugyanis az a megállapodás született, hogy azok a kormánytagok, akik nem tudnak mandátumot nyerni a mostani választásokon, lemondanak. Ez mások mellett négy tárcavezetőt érint.

Elisabeth Borne miniszterelnök vasárnap este példátlanul kockázatosnak nevezte a kialakult helyzetet, mint mondta, mostantól a cselekvő többség létrehozásán dolgoznak.

A brüsszeli Politico szerint többhetes tárgyalások várnak a kormánypártra, hogy szövetségeseket találjon a parlamentben. A Republikánusokat lehetséges partnerként említi a lap, hozzátéve, hogy Macronnak több tucatnyi képviselő támogatását kellene megnyernie a jobbközép erőből, és már a választás éjszakáján többen egyértelműsítették, hogy nem akarják támogatni a kormányt. A német Focus szerint az eredmény Macron számára kínos bukás és megszégyenülés.

Nehéz helyzetbe került Emmanuel Macron, a választási eredmény valódi változást jelez a francia politikában – hangsúlyozta lapunknak Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója. A kormány legimitációja alacsonyabb, mint valaha, hiszen egyrészt Macron sok mandátumot vesztett, másrészt a választásra jogosultak csak 46 százaléka ment el szavazni. A francia politológus rámutatott, ugyan a legnagyobb ellenzéki blokk a Jean-Luc Mélenchon vezette NUPES lesz, csakhogy az egy ötpárti szövetség, Le Pen pártja pedig önállóan szerezte meg a harmadik helyet. Thibaud Gibelin felidézte azt is, hogy a kampányban fényesebb eredményeket jósoltak Mélenchonéknak, a szélsőbaloldali politikus többséget készült szerezni, és a miniszterelnöki székre pályázott.

Elemzők azt jósolták – emlékeztetett –, hogy a Nemzeti Tömörülés alig egy tucat mandátumot fog szerezni, most elért eredményük tehát óriási siker, a legnagyobb változás, amit a választás hozott. Ezt nagyon izgalmas fejleménynek nevezte, és úgy fogalmazott: összeomlott a baloldal immunrendszere, megrendült a „köztársasági front”, ahová minden párt sorolta magát Le Penékkel szemben.

A francia származású politológus a legfontosabb trendek közt sorolta fel azt, hogy a távolmaradás miatt meggyengült a rendszer legitimitása, a bal- és a jobboldalon is felemelkedett egy populista alternatíva, továbbá világosan megmutatkozott a francia társadalom megosztottsága. A nagy kérdés a következő hetekre, hogyan tud Macron többséget építeni a parlamentben. Mint mondta, a Republikánusok számára a Macronnal való kormányalkotás rövid távon jó ötletnek tűnhet, de hosszú távon öngyilkosság, a párt felolvadását eredményezné.