Külföld

Brüsszel meghívta Ukrajnát

Beléphet az Európai Unió előszobájába Ukrajna, ha az Európai Bizottság döntését a tagállami vezetők is támogatják. Az orosz elnök kétségesnek nevezte, hogy a tagállamok hajlandók annyit fizetni Ukrajnának, amennyire az országnak szüksége van.

Brüsszel meghívta Ukrajnát
Von der Leyen szerint az ukrán gazdaság és a demokrácia állapota is jó
Fotó: AFP/Valeria Mongelli

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, valamint feltételekkel Grúziának is – jelentette be pénteken Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke. „Ukrajnát mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra” – fogalmazott.

Brüsszel szerint Ukrajna előrehaladást ért el a demokrá­ciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően, ezenkívül makrogazdasági teljesítménye erős, és számos területen fokozatosan közeledett az uniós joganyag lényeges elemeihez. A tagállami vezetők a csütörtök–pénteki brüsszeli EU-csúcson vitatják meg a következő lépéseket.

Zoran Milanovic horvát államfő Ukrajna csatlakozását is feltételekhez kötné. Újságíróknak nyilatkozva kifejtette, „ha Ukrajna uniós tagjelölti státust kaphat abban az állapotban, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki –, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja.”

A nyugati országok azt hiszik, hogy a világ többi része az ő hátsó udvaruk, el akarják szigetelni a „rosszul viselkedőnek” ítélt országokat, gyarmatként, másodosztályúként kezelik őket – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Az Európai Unió szankcióit felelőtlennek és esztelennek nevezte. Közölte: az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy Oroszországnak nincs kifogása Ukrajna esetleges EU-csatlakozása ellen, hiszen nem katonai szövetségről van szó, bármely országnak joga van csatlakozni ahhoz a gazdasági unióhoz, amelyikhez akar. Kétségesnek nevezte viszont, hogy az unió részéről bölcs döntés Ukrajnát beengedni, hiszen az ország rengeteg gazdasági támogatásra szorul majd, amit a tagállamok nem biztos, hogy meg is akarnak adni. Az orosz elnök szerint Európa elveszítette a szuverenitását, úgy táncol, ahogy valaki más fütyül.

Oroszország tegnap újabb katonai sikerekről számolt be. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, az orosz fegyveres erők megsemmisítették az újjászervezett Azov ukrán nacionalista alakulat főhadiszállását, és a háború kezdete óta csaknem kétezer külföldi zsoldost likvidáltak. Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezrede-se pedig arról beszélt, hogy ukrán fegyveres erők néhány, a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt katonája megadta magát.

Európa békét akar

Az európai állampolgárok egyre nagyobb része azt akarja, hogy az ukrajnai háború véget érjen, még akkor is, ha ehhez arra van szükség, hogy Kijev engedményeket tegyen Oroszországnak – áll a Külkapcsolatok Euró­pai Tanácsa által készített felmérésben. A felmérést május közepén végezték tíz európai országban. A megkérdezettek 35 százaléka elsősorban békét szeretne, és csak 22 százalékuk szerint a legfontosabb feladat Oroszország megbüntetése.


Emellett húsz százaléka a válaszadóknak bosszút akar állni Oroszországon, de tart a következményektől, a maradék 23 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben. Az adatok szerint Lengyelországon kívül mindenhol azok tábora volt a domináns, akik inkább békét akarnak. A békekötést követelők aránya Olaszországban volt a legnagyobb, 52 százalék.
(PZ)

Röviden

Újabb két ellenzéki pártot tiltottak be a hatóságok Ukrajnában, ezzel összesen már kilenc ellenzéki párt működését szüntették be. Denisz Maljuska ukrán igazságügyi miniszter szerint a „baloldali ellenzéket” és a Sarij pártot azért kellett betiltani, mert oroszbarátok voltak, valamint aláásták az ország szuverenitását.

Ukrajna július 1-jétől vízumkötelezettséget vezet be az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A vízumkötelezettség bevezetésének szükségességét Zelenszkij azzal indokolta, hogy ily módon „hárítják el az Ukrajna nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását érő példátlan fenyegetéseket”.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink