Külföld

Csúcstalálkozó az ukrán fővárosban

Franciaország, Németország, Olaszországés Románia is támogatja Ukrajna EU-tagjelöltségét

A három legjelentősebb európai uniós tagállam vezetője és Románia elnöke látogatott Kijevbe. A látogatás nem hozott semmilyen meglepő fordulatot, a politikusok támogatásukról biztosították Ukrajnát, és elítélték Oroszországot. Az ukrán elnök pedig több szankciót és még több fegyvert követelt országa számára.

Csúcstalálkozó az ukrán fővárosban
Mario Draghi olasz kormányfő, Volodimir Zelenszkij ukrán, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár Kijevben
Fotó: AFP/Sergei Supinsky

Ukrajna fővárosában tett látogatást tegnap Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, valamint Mario Draghi olasz miniszterelnök. A találkozót már hetek óta szervezték, de annak időpontját csak az utolsó pillanatban hozták nyilvánosságra. A látogatás megvalósulásának azért is volt nagy jelentősége, mert a kijevi vezetés korábban azért bírálta Franciaországot, Németországot és kisebb mértékben Olaszországot is, mert szerintük késlekedtek az országnak nyújtott támogatásokkal. Azzal vádolta őket, hogy lassan szállítják a fegyvereket, és hogy saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.

A három politikushoz később csatlakozott Klaus Iohannis román elnök is, amikor meglátogatták a főváros Irpinyi negyedét, ahol a háború az egyik legnagyobb pusztítást okozta, mielőtt az orosz csapatok visszavonultak volna Kijevtől. Az ukrán elnök azzal is vádolja Oroszországot, hogy háborús bűncselekményeket követtek el a városnegyedben.

A látogatást követően Macron, Scholz, Draghi és Iohannis az ukrán elnöki palotában folytatott tárgyalást Volodimir Zelenszkijjel. A megbeszélések befejezése után a vezetők sajtótájékoztatót tartottak, amelyen támogatásukról biztosították Ukrajnát az Oroszországgal fennálló katonai konfliktus közepette. Emmanuel Macron azt is bejelentette, hogy a jelenlévők mind támogatják, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státuszt kapjon. Hozzátette azt is, hogy Franciaország további hat Ceasar önjáró löveget szállít Ukrajnának.

A francia elnök a látogatást megelőzően arról beszélt, hogy a béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal. Macron kifejtette, az Európai Unió továbbra is határozottan elítéli az orosz agressziót, és támogatni fogja Ukrajnát, de nem igaz, hogy meg akarná megsemmisíteni az orosz népet. Az európaiak egy kontinensen osztoznak, Oroszország félelmetes erő, és ugyanott marad, ahol eddig volt, így ahhoz, hogy Ukrajna győzzön, és a harcokat leállítsák, az ukrán államfőnek tárgyalnia kell Oroszországgal, és az európaiaknak is ott kell ülniük a tárgyalóasztalnál.

Draghi is támogatását fejezte ki Ukrajna tagjelölti státuszával kapcsolatban, és kijelentette: „Történelmünk fordulópontjánál tartunk. Az ukrán nép nap mint nap védi a demokrácia és a szabadság értékeit, amelyek az európai projekt, a mi projektünk alapját képezik. Nem várhatunk. Nem késleltethetjük ezt a folyamatot.”

Olaf Scholz német kancellár megérkezésekor Berlin folyamatos támogatásáról biztosította Ukrajnát. Kifejtette: „Nemcsak szolidaritást akarunk tanúsítani, hanem biztosítani akarjuk Ukrajnát arról, hogy az általunk szervezett pénzügyi és a humanitárius segítség is folytatódik ugyanúgy, mint a fegyverek terén, addig, amíg szükséges.”

Zelenszkij eközben sürgette a nyugati vezetőket, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Oroszországra, és fogadják el a Moszkva elleni új, hetedik szankciócsomagot, azzal érvelve, hogy Putyin agressziója egész Európa elleni támadás. Az ukrán elnök azt is hangsúlyozta, hogy minél több fegyvert kap országa a Nyugattól, annál gyorsabban tudja majd felszabadítani megszállt területeit.

Bident nem zavarja az infláció

A Biden-adminisztráció az ukrán–orosz háború kezdte óta már több mint 50 milliárd dollár (több mint 1900 milliárd forint) támogatást nyújtott Kijevnek, miközben az amerikai infláció negyvenéves csúcson van, csak az energia ára 34 százalékkal emelkedett, az amerikai központi banknak (Fed) pedig 28 éves rekordra kellett növelnie az alapkamatát. Ezek ellenére Biden ingerülten utasította vissza azt a vádat, miszerint felelőtlenül költekezne. „Nem akarok többet hallani ezekből a hazugságokból a meggondolatlan kiadásokról” – kiabálta kedden az Amerikai Munkaügyi Szövetség és az Ipari Szervezetek kongresszusán. „Megváltoztatjuk az emberek életét” – tette hozzá. Biden Vlagyimir Putyin orosz elnököt, valamint a republikánusokat okolta az inflációs válság kialakulásáért.
(PZ)

Röviden

Bombafenyegetést kapott több vajdasági iskola és szerb minisztériumok is csütörtökön, számol be róla a Magyar Szó. Egy óbecsei iskolának azt írták, robbanószerkezetet helyeztek el az épületben, és ha gyilkosságra lesz szükség, gyilkolni fognak, és sajnálják, ha ártatlan áldozatok is lesznek. Májusban számos szerbiai iskolában és bevásárlóközpontban is volt bombariadó, a szerb kormány szerint így próbálják őket rábírni arra, hogy szankcionálják Oroszországot.

A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, miszerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajnának, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelbe tegnap. Elmondta, arról kell dönteni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét.

Szankciókat jelentett be a brit kormány tegnap többek között Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen. A londoni külügyminisztérium szerint az egyházi vezető azért került fel a szankciós listára, mert több nyilatkozatában is támogatta az Ukrajna elleni orosz háborút, ezzel pedig előmozdította az Ukrajna függetlenségének kikezdését célzó akciókat.
(BB)

Kapcsolódó írásaink

Paralel EUniverzum

ĀUniós tagság helyett csak másodosztályú jegyet kínálna Párizs Ukrajnának