Külföld
Peking továbbra is Moszkva mellett áll
A kijevi vezetés attól fél, hogy Berlin, Párizs és Róma a háború helyett békét akar Oroszországgal
Olaf Scholz német kancellár ma Kijevbe látogat a brüsszeli Politico szerint, valószínűleg Emmanuel Macronnal és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel együtt. Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a három politikus azért utazik Kijevbe, hogy megpróbálja békekötésre bírni az ukrán vezetést. „Attól tartok, hogy egy Minszk hármat akarnak majd elérni, és azt fogják mondani, hogy véget kell vetni a háborúnak – fogalmazott Aresztovics a Bild című német lapnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt tegnap a cseh parlament két házához intézet videóüzenetében, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajna határán, hanem tovább akar menni, hogy leigázza a többi európai nemzetet is. Ukrajnában Európa jövőjéért folyik a harc – állította Zelenszkij. Ukrajnának mihamarabb meg kell kapnia az EU-tagjelölti státuszt – tette hozzá.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök tegnap telefonon egyeztetett. A kínai külügyminisztérium közleménye szerint Hszi Ukrajnát illetően elmondta: országa a kezdetektől fogva önállóan alkotott véleményt a kérdésben, figyelembe véve annak történelmi hátterét. A kínai elnök szerint minden félnek felelős módon kell lépéseket tennie az ukrajnai válság megfelelő megoldásáért. Hszi úgy értékelte, hogy a kínai–orosz kapcsolatok a zűrzavarral és változásokkal teli globális környezet ellenére is megőrizték fejlődési lendületüket. Hszi Csin-ping kijelentette, országa kész erősíteni az Oroszországgal folytatott pragmatikus együttműködést, valamint reményét fejezte ki, hogy Kína a továbbiakban is számíthat az orosz fél támogatására.
A Kreml közleménye szerint Kína jogosnak minősítette Oroszországnak a nemzeti érdekek védelmében tett lépéseit a kívülről érkező kihívásokkal szemben. Putyin ismertette az ukrajnai helyzet és az orosz „különleges hadművelet” által megoldandó feladatok elvi értékelését – tette hozzá a közlemény.
A Kreml szerint a két ország vezetője megvitatta Oroszország és Kína katonai haditechnikai kapcsolatainak továbbfejlesztését is.
A fegyverszállítmányok fokozzák a vérontást
Fegyvereket szállítani egy aktív háborús övezetbe erkölcstelen – jelentette ki Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök szokásos heti sajtótájékoztatóján. Az államfő a nyugati országokat bírálta az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk miatt, és azt állította, hogy a külföldi fegyverszállítások sorozatai csak még több vérontáshoz vezetnek mindkét háborúzó oldalon. Arról is beszélt – habár részleteket nem említett –, hogy a háború elkerülhető lett volna.
„A politika ugyanakkor megbukott, és nézzék meg, milyen károkat okoz, mennyi emberélet vész el” – fogalmazott. Hozzátette, nem szabad folytatni azt a politikát, amely a háborúhoz vezetett, és amelyet szerinte az „elit” és nem a „nép” irányít. Mexikó korábban amellett, hogy elítélte az orosz agressziót, nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz, és tartózkodik az Ukrajnába irányuló fegyverszállításoktól.
(PZ)
Az Ukrajnának küldött haditechnika már hiányzik
Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn közölte, hogy a NATO-szövetségeseknek fel kellene tölteniük országa fegyvertartalékait, mivel azok megcsappantak az Ukrajnának küldött haditechnikai segítség nyomán. A lengyel hadsereg parancsnokságának hétfői tájékoztatóján megjegyezte, hogy Varsó több száz harckocsit, harcjárművet, tüzérségi eszközöket, drónokat és kézi légvédelmi rakétavetőket, valamint több százezer lőszert küldött keleti szomszédjának.
Duda szerint ez egy nagyon nehéz döntés volt, mivel „csak a katonai segélyt legalább 1,7 milliárd dollárra becsüljük” – jelentette ki. Rámutatott, hogy az új felszerelések beszerzése évekig is eltarthat, és Lengyelországnak mielőbb szüksége van az utánpótlásra. „Ezért most minden szövetségesünkhöz fordulunk, hogy küldjenek nekünk felszerelést, amelynek nem feltétlenül kell újnak lennie” – mondta Duda.
(DD)
Röviden
•
A NATO-szövetségesek továbbra is biztosítják Ukrajnának a győzelemhez szükséges katonai felszerelést – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben. Reménye szerint a júniusi NATO-csúcson átfogó segélycsomagról állapodnak meg Ukrajnának, és hosszabb távú segítséget biztosítanak a szovjet korszakból származó felszerelésekről a modern fegyverzetre való átálláshoz.
•
Ukrajna azt reméli, hogy a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján konkrét időpontok hangzanak el arról, mikor szállítják nekik a beígért tüzérségi fegyvereket, jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója. Közölte, az országban vannak olyan hadszínterek, ahol a tüzérségi eszközök tekintetében tízszeres túlerőben vannak az oroszok.
•
A béke megteremtése érdekében egy adott pillanatban tárgyalóasztalhoz kell ülni Oroszországgal – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök Romániában. Hozzátette, a tárgyalóasztalnál az európaiaknak is ott kell ülniük, hogy a biztonsági garanciával hozzájáruljanak a tárgyalások sikeréhez. Macron elmondta, az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, de a békét is építeni szeretné.
•
Egyetértési nyilatkozatot írt alá Izrael, Egyiptom és az Európai Unió tegnap Kairóban, amely értelmében Izrael Egyiptomon keresztül exportál földgázt az EU-ba. A földgázt Egyiptomban cseppfolyósítják, majd hajókkal Európába juttatják. Az egyezmény segíteni hívatott az EU-t az orosz energiafüggőség csökkentésében.
(BB)
