Külföld
Jelenleg tüzérségi háború dúl Ukrajna nagy részén
Civileket használnak élőpajzsként ellenfeleik, állítják az oroszok
Ukrajnának a jelenleginél jóval több nagy kaliberű tüzérségi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy győzhessen az orosz hadsereggel szemben – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a The Guardian brit lapnak. „Jelenleg elsősorban tüzérségi háború zajlik, és mi vesztésre állunk a tüzérség terén. Ukrajnában egy saját tüzérségi fegyverre 10–15 orosz tüzérségi rendszer jut.” Szavai szerint az ukrán hadsereg napi öt-hatezer tüzérségi lövedéket lő ki, és majdnem elhasználta az összes tüzérségi lőszerét.
Ennek ellenére Ben Wallace brit védelmi miniszter pénteken Kijevben úgy vélekedett, Ukrajna képes kiszorítani Oroszországot a Donyec-medencéből. A brit miniszter szerint Oroszország „az összeomlás szélén áll, legalábbis katonai erejét tekintve”. Wallace még hétfőn bejelentette, hogy Nagy-Britannia is szállít az eddigieknél nagyobb hatótávolságú rakétarendszereket Ukrajnának az orosz háborúval szembeni védelem erősítésére.
Erőszakkal tartanak vissza több száz szeverodonyecki lakost az ukrán fegyveres erők az Azot vegyi üzem föld alatti létesítményeiben – jelentette ki Mihail Mizincev oroszvezérezredes egy tájékoztatón. Mizincev szerint az ukrán fegyveres erők vegyszert (salétromsavat, ammóniát és ammónium-nitrátot) tartalmazó tartályokat terveznek felrobbantani az üzemből való visszavonulásuk során. Az orosz tábornok közölte, hogy az ukrán csapatok több más ipari létesítményt – köztük egy Harkivhoz közeli hőerőművet – is aláaknáztak, azokat katonai célra felhasználva, valamint civileket élőpajzsként használnak, így védve magukat.
Az ukrajnai háború befejezése érdekében teendő lépésekről egyeztetett Ferenc pápa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, akit a Vatikánban fogadott. A valamivel több mint húszperces találkozón arról volt szó, hogy mit tehet a nemzetközi közösség a háború lezárásáért. Egy szentszéki szóvivő hozzátette, Ferenc pápa és Ursula von der Leyen az éghajlatváltozásról, valamint a fenntartható építkezési projektekről is eszmét cserélt. „Azokkal vagyunk, akik Ukrajna pusztítása miatt szenvednek. A háborúnak be kell fejeződnie, a békének vissza kell térnie Európába” – jegyezte be közösségi oldalán Ursula von der Leyen.
Peking felé fordítják Putyint a szankciók
A vártnál gyorsabban növekedett a Kína és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom az idei év első öt hónapjában – 28,9 százalékkal. Ahogy a nyugati gazdasági szankciók egyre inkább Kína felé terelik az orosz gazdaságot a szakértők szerint a két ország kereskedelme átlépheti az évi 150 milliárd dollár értéket is. Nem most kezdődött ez a folyamat ugyanakkor, a kínai Global Times hírportálnak Li Xin, a Sanghaji Jogi Egyetem Eurázsiai Tanulmányok Intézetének igazgatója elmondta, Oroszország mintegy tíz éve igyekszik egyre inkább kelet felé fordulni.
Az egyre szorosabb kapcsolatának bizonyítéka az is, hogy megnyílt az első közúti híd Oroszország és Kína között. Hu Csun-hua, a kínai államtanács miniszterelnök-helyettese szerint a híd megnyitása a két ország készségét mutatja az együttműködés elmélyítésére.
(PZ)
Szíria kitart Oroszország mellett
Az Oroszország és Ukrajna közti konfliktus át fogja alakítani a világrendet, mondta Bassár el-Aszad, Szíria elnöke a Russia Today hírportálnak. Kijelentette, hogy Damaszkusz nemcsak hűségből támogatja Oroszországot, hanem azért is, mert elkötelezett a nemzetközi egyensúly iránt. Szíria szövetségesként tekint az oroszokra, és ha a szövetségesük nyer, akkor az számukra is győzelem.
Oroszország ereje pedig a nemzetközi egyensúly részleges helyreállítását jelenti, ami hatással lesz a kisebb államokra is. Bassár el-Aszad úgy látja, Oroszország küzdelme a Nyugattal egészen az első világháború előttig nyúlik vissza, és addig nem fog feloldódni, amíg az amerikai dollár a világ tartalék devizája. Oroszország és Kína felemelkedése közepette azonban a hatalmi egyensúly kezd eltolódni az Egyesült Államok felől, véli az elnök.
(BB)
