Balra tartanak a francia választók

Az előzetes előrejelzések szerint a június 12-én megtartott franciaországi nemzetgyűlési választásokon az áprilisi elnökválasztásokhoz képest egy jelentősen megerősödött baloldallal kell megmérkőznie Marine Le Pen Nemzeti Front pártjának. Az alsóház, az 577 tagú nemzetgyűlés tagjait öt évre, közvetlenül választják egyéni választókörzetekben. A tisztán többségi elvű kétfordulós rendszerben az első fordulóban abszolút többség kell a mandátumhoz, a második fordulóba a legalább 12,5 százalékot elért jelöltek kerülnek, és ekkor már a relatív többség is elég győzelemhez. A második forduló június 19-én lesz.

A külföldön élő francia polgárok már június 4–5-én szavazhattak, itt az első fordulóban Emmanuel Macron pártjának jelöltjei végeztek többségében az élen. A Politico hírportál előrejelzései szerint az anyaországban egyrészt Macron pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) centrista, és a Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali NUPES koalíció a legesélyesebb. Jelenleg mindkét párt 27 százalékon áll. Az elnökválasztásokon rendkívül gyengén szereplő republikánusok húsz százalékra, Le Pen jobboldali pártja viszont mindössze 11 százalékra számíthat. Ez rendkívül komoly visszaesés Le Pen számára, aki elnökjelöltként a szavazatok több mint 41 százalékát kapta.

Az igazán nagy palotaforradalmat viszont Mélenchon tudta megvalósítani, amikor saját pártjából, valamint a szocialistákból, kommunistákból és zöldekből koalíciót tudott faragni. A francia elnök már korábban a radikális baloldali Mélenchon és a Le Pen által képviselt jobboldal előretörésével ijesztgette a francia polgárokat, mondván „semmi nem lenne veszélyesebb, mint a világban uralkodó rendetlenséghez egy, a szélsőségek által javasolt francia rendetlenséget társítani”. Macron attól is tart, hogy az abszolút többség hiányában nehezen tudná elindítani a második mandátuma idejére tervezett reformokat, mindenekelőtt a nyugdíjreformot.