Külföld

Varsó szerint felesleges a tárgyalás

Andzrej Duda: A nyugati politikusok orosz elnökkel folytatott megbeszélései eredménytelenek

A lengyel elnök szerint felesleges Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, a lengyel kormánypárt elnöke szerint a konfliktus egyes területeken már globális, de nem szabad hagyni, hogy Ukrajna elbukjon Moszkvával szemben. Időközben az orosz csapatok információk szerint újabb erősen védett ukrán várost ostromolhatnak.

Varsó szerint felesleges a tárgyalás
Még hevesebb harcokra lehet számítani Kelet-Ukrajnában
Fotó: AFP/Aris Messinis

Nem kell szóba állni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette ki Andzrej Duda lengyel államfő a Bild című német lapnak adott interjúban. A politikus kiemelte, meglepődve szemléli Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök által az orosz államfővel telefonon folytatott tárgyalások folyamatát. Állítása szerint ezek a megbeszélések nem vezetnek sehova, és csupán legitimálják az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett bűncselekményeiért felelős embert.

Macron azon korábbi kijelentésével kapcsolatban, miszerint a háború utáni diplomáciai rendezés elősegítése érdekében nem szabad megalázó helyzetbe hozni Oroszországot, kiemelte, nem tud arról, hogy hasonló vélemény megfogalmazódott volna Adolf Hitlerrel kapcsolatban. „Beszélt bárki is így Adolf Hitlerrel a második világháború alatt? Mondta bárki is, hogy meg kell kímélni Adolf Hitlert az arcvesztéstől? Hogy úgy kell eljárnunk, hogy ne legyen megalázó Adolf Hitlernek?” – fejtette ki a lengyel államfő.

Arról is beszélt hogy nem szabad törődni az atomfegyverek bevetéséről szóló moszkvai fenyegetésekkel. „Ha félünk az orosz atomfegyverektől, akkor azonnal meg kellene adnunk magunkat” – közölte. Hozzátette, katasztrófához vezet, ha valaki megijed az orosz zsarolástól. Azt is hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet az ukrán kormány feje fölött kötött megállapodással lezárni, és nem lehet szó olyan megegyezésről, amellyel Kijev nem ért egyet. Kifejtette, szerinte helyre kell állítani a nemzetközileg elismert politikai határokat, és helyre kell állítani az 1989 után Európában kialakított rendet.

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke szerint az ukrajnai háború jelenleg az egyik legsúlyosabb téma. Hangsúlyozta: a háború nem végződhet Ukrajna vereségével, ez Ukrajna, valamint Lengyelország érdeke is. Kaczyns­ki szerint nagyon rossz lenne, ha a demokratikus világ veszítene. Szerinte az ukrajnai háború igazából két világrend közötti indirekt összeütközés. Hozzátette, a háború bizonyos gazdasági értelemben már európai, sőt globális jelleget öltött, hiszen világméretűek a következményei.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy csütörtöki jelentésében arról számolt be, hogy az orosz csapatok megsemmisítettek egy külföldi zsoldosokat kiképző újabb ukrán támaszpontot. Emellett a donyecki területvédelmi törzs a Telegram közösségi csatornán közölte, hogy a „népköztársaság” erői orosz tűztámogatással 231 települést vontak ellenőrzésük alá, és már Szlovjanszkért folynak a harcok. A település az orosz információk szerint a térség legjobban megerősített településének számít, ahol az ukrán csapatok az itt található védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszerkészleteket halmoztak fel.

Faktum
 

Beüthet egy Ukrajna-fáradtság Európában

A Donbassz megszerzése lehet most reálisan Moszkva minimális célja, ezt már el lehet adni győzelemként – jelentette ki Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője a Magyar Hírlap Faktum című podcastjának mai adásában. Mint mondta, a jelek szerint nagyon lassan, de az oroszok felőrlik az ukrán védelmet. Nagyok az oroszok veszteségei, de ukránoké vélhetően még nagyobbak, Ukrajnának több a katonája, Oroszországnak viszont több és komolyabb a fegyvere. A szakértő kétségesnek nevezte, hogy a nyugat-európai országok – figyelembe véve az egekbe szökő energiaárakat is – évről évre több tízmilliárd dollárral támogatnák Ukrajnát ahhoz, hogy a felszínen maradjon.


„Beüthet egy Ukrajna-fáradtság” – fogalmazott. A szankciókkal kapcsolatban azt mondta, a magyar kormány jól tárgyalt, keményen kiállt hazánk érdekeiért, amikor elérte, hogy az olajembargó ne vonatkozzon a vezetéken szállított kőolajra. Hozzátette, Európa újra és újra lábon lövi magát a szankciókkal. Magyarország azonban az éppen divatos ideológiákkal szemben a valóságról beszél, a kormány mind a migráció, mind pedig a szankciók ügyében úttörő volt, kiállásával más országokat is segít.
(ŐM)

Ausztria erősítené a védelmét

Saját maga védelmébe kell invesztálnia az osztrák államnak, ha nem akar többé biztonságpolitikai potyautasnak tűnni a nemzetközi színtéren. A téma különösen most vált fajsúlyossá az ukrán–orosz háború árnyékában és annak fényében, hogy Ausztria a semlegesség elvének értelmében nem tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének. Miután az évtizedekig semlegesnek tartott Finnország és Svédország nemrég bejelentette, hogy csatlakozni kívánnak a NATO-hoz, ugyanez a kérdés felmerült Ausztriában is.

Az osztrákok masszív többsége azonban, mintegy háromnegyedük elutasítja a csatlakozást a védelmi szervezethez. A kérdés most az, hogy miképp lehet gondoskodni az ország biztonságáról hosszú távon, ha a lehetőségek között nem szerepel a NATO-tagság, és hogy végső soron Ausztria hajlandó lesz-e elhagyni a semlegesség elvét a biztonság érdekében, hiszen külpolitikai téren már így is aktív szerepet játszik. Heinz Gärtner politológus szerint viszont inkább egy olyan vita lenne érdekes a jövőben, ami arról szól, hogy Ausztria hogyan értelmezi a semlegességet. (BB)

Odesszát félti a kijevi vezetés

Egy nagy létszámú – többek között tizenkét partraszálló hajóból álló – orosz inváziós haditengerészeti erő készen áll a Fekete-tengeren a rendeltetésének megfelelő feladatok végrehajtására – jelentette az orosz állami média, a TASZSZ krími forrásokra hivatkozva. Nem teljesen egyértelmű ugyanakkor, hogy a TASZSZ forrása mit értett a haderő „tervezett feladatai” alatt. Ezek a típusú hajók képesek katonák és járművek partra szállítására és kirakodására, valamint jelentős mennyiségű hadianyag kikötőkbe szállítására is.

A háború kezdete óta az ukrán hadsereg többször is aggodalmát fejezte ki a katonailag és gazdaságilag is stratégiai fontosságú ukrán kikötőváros, Odessza elleni orosz partraszállás lehetőségével kapcsolatban. Múlt héten az orosz csapatok újabb offenzívát indítottak Mikolajev városa ellen, amely nem messze fekszik Odesszától. Amellett, hogy egy odesszai partraszállás lehetőségét nem lehet teljesen elvetni, egy ilyen művelet rendkívül kockázatos, és adott esetben óriási veszteségeket szenvedhet el a támadó fél, ha nem megfelelően kivitelezi.
(PZ)

Röviden

Az Európai Unió húszmillió euróval (mintegy 7,6 milliárd forinttal) támogatja az ukrán induló vállalkozásokat – közölte az Európai Bizottság. Az új program hatvanezer euróig terjedő pénzügyi támogatást nyújt legalább kétszáz, az új tudományos, illetve kézzelfogható innovációs eredményeken alapuló technológiákkal foglalkozó ukrán kezdeményezés számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap rendeletet írt alá, amelyben szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az orosz kormány minden tagja ellen – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál. A kormányon felül az orosz biztonsági tanács tagjait és titkárát is érintik a szankciók.

Izraelben tartózkodik Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi – jelentette a The Times of Israel című izraeli hírportál. A vallási vezető állítása szerint amiatt kényszerült elhagyni Oroszországot mert nyomást gyakoroltak rá a hatóságok, hogy nyilvánosan támogassa az ukrajnai „különleges hadműveletet”, de erre ő nem volt hajlandó. Goldschmidt ugyanakkor nem is bírálta korábban hangosan a háborút.

Halálra ítélt a „Donyecki Népköztársaság” bírósága tegnap két brit és egy marokkói állampolgárt azzal a váddal, hogy zsoldosként harcoltak ukrán alakulatokban. Aiden Aslin, Shaun Pinner és Szaaudun Brahim az ítélőtábla bírája szerint bűnösnek vallotta magát valamennyi vádpontban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta, London nem vette fel a kapcsolatot Moszkvával a fogságba esett brit zsoldosok ügyében.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink

Újrainduhat az ukrán gabonaexport

ĀPozitív tárgyalásokat folytatott Ankarában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Kilátásba helyezték az ukrán gabonaexport újraindítását, valamint az újabb béketárgyalások megtartását