Külföld
„Megvédjük a magyar családokat”
Tóth Edina EP-képviselő plenáris felszólalásban rámutatott: a klímaadó elfogadása különösen kedvezőtlenül érintené az európai, s köztük a magyar családokat és vállalkozásokat, valamint veszélyeztetné a magyar rezsicsökkentés eredményeit és fenntarthatóságát. Az EP-képviselő szerint a felelőtlen brüsszeli klíma- és energiapolitika miatt már most egekben vannak az energiaárak, s ezért elszabadult az infláció is.
Nem hozhatjuk még nehezebb helyzetbe a polgárokat. A zöld átállás költségét nem nekik, hanem a nagy szennyezőknek kell viselniük! - emelte ki.
Kósa Ádám felszólalásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy bár a klímaváltozás elleni harc elemi érdekünk, a javasolt intézkedések egy része mögött nincsenek megalapozott számítások és fenntartható jövőkép.
Kósa rámutatott: „A javasolt klímaadó miatt a rezsiköltségek és az üzemanyagárak nagy mértékben emelkednének, ennek ellensúlyozására hoznák létre a Szociális Klíma Alapot, amely azonban csak részben és időlegesen tudná csökkenteni a legkiszolgáltatottabbak terheit.„
Kósa hangsúlyozta: „Az állampolgárok terhei nem nőhetnek tovább Európában! Jelenleg egyetlen tagállam van, ahol a rezsiköltségek növekedése nem következett be, és ez Magyarország.”
Győri Enikő plenáris felszólalásában rámutatott: „A karbonvám-javaslat jelen formájában több kárt okozna, mint hasznot: árfelhajtó hatású, ami az amúgy is magas infláció mellett csak fokozná a vállalatok nehézségét és drágítaná az európai exportot. Egy háború közepette biztos, hogy erre van szükségünk? Az ingyenes kvóták erőltetett kivezetése pedig csak fokozná a cégek terheit. Nekünk az európai vállalatokat kell megvédenünk, nem pedig az ipart száműznünk a kontinensről. Az Európai Parlament baloldali többsége ne akarja rontani Európa gazdasági versenyképességét!”
Frans Timmermans megadóztatná az autósokat
A klímaválság kellős közepén vagyunk, a zöld átállást minél hamarabb be kell vezetni, ezt a folyamatot az ukrajnai háború fel fogja gyorsítani – állította Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Timmermans szerint drámaian nő a lakóépületek és a közlekedési járművek károsanyag-kibocsátása, így meg kell duplázni az erőfeszítéseket a légszennyezettség csökkentése érdekében.
Timmermans kiemelte, hogy ebben a két szektorban kell a leggyorsabban reagálni. Mint mondta, egyes tagállamok nem tartották be vállalásaikat, és most tovább gyengítenék a klímavédelmi uniós eszközt, amelyet tisztességes szociális alapon hozna létre az Európai Bizottság.
A biztos megemlítette, hogy karbonadót kellene fizetnie mindenkinek, aki belső égésű motorral működő gépkocsit használ, akik elektromos autóval járnak, azok már megfizették ezt.
A fenti példa is bizonyítja, miért van szükség a fideszes EP-képviselők határozott kiállására.
Ne a magyar gazdákkal és régiókkal fizettessék meg a háború árát!
Az Európai Parlament költségvetési bizottságának ülésén Johannes Hahn, a témáért felelős biztos bemutatta a 2023-as uniós költségvetés tervezetét. Az Európai Bizottság 2023-ban 185,6 milliárd euró kötelezettségvállalással és 166,3 milliárd euró kifizetéssel tervez. Ezt egészíti ki 130,7 milliárd euró kifizetése a NextGenerationEU Program keretéből.
Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: ne a magyar gazdákkal és régiókkal fizettessék meg a háború árát, ezért a közös agrárpolitika forrásait és a regionális fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad csökkenteni 2023-ban sem.
Deli Andor felszólalásában elmondta: „a 2023-as uniós költségvetés nem lehet a megszokott ügymenet költségvetése. Olyan költségvetésnek kell lennie, amely támogatja és védi az európai gazdaság minden lényeges területét, különösen a mezőgazdaságot és a regionális fejlesztéseket. Az uniós költségvetésből nyújtott támogatások mértékét meg kell őrizni, nem szabad csökkenteni az újonnan létrehozandó válságalapok javára.”
A kormánypárti EP-képviselő szerint ugyan rekordméretűre tervezett a költségvetés, de nem ad választ számos olyan kihívásra, amellyel az Európai Uniónak, a tagállamoknak 2023-ban is számolniuk kell: „ami a mezőgazdaságot illeti, az élelmiszerek ára folyamatosan emelkedik. Az ukrajnai háború miatt a búza és más gabonafélék piaca instabil és ingatag marad. Ezért el kell kezdenünk beszélni az európai élelmiszer-önellátásról. Még erősebb, ellenállóbb mezőgazdasági ágazatot kell felépíteni, és ehhez elegendő uniós támogatást kell biztosítani gazdáinknak. Ugyanez igaz a kohéziós alapokra is. Rendkívül fontos a regionális fejlesztési források mielőbbi kifizetése.„
Deli Andor hozzátette: „az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia az energiaárak emelkedése miatt egyre fokozódó, úgynevezett energiaszegénység leküzdéséhez. Az EU-nak nem szabad szemet hunynia e felett, mert bár most nyár van, a tél közeleg.”