Külföld
Varga Judit: Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse
Az igazságügyi miniszter kiemelte: a nemzeti konzervatív kormány 2010 óta nagy hangsúlyt fektet a határtalan magyar család összetartására. Kultúránk és értékeink őrzése ma az egyik legfontosabb feladat és ez adja identitásunk alapját, összetartozásunk kötőanyagát, hazaszeretetünk erejét. Hiszen éljünk bárhol a világon, magyarnak lenni dicsőség és felelősség!
Dicsőség, mert népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Tudjuk, hogy bármilyen nehéz akadályt állít elénk a történelem, közösen minden kihívást le tudtunk küzdeni! - emelte ki.
Felelősségünk pedig hatalmas, hiszen értékeinket tovább kell adnunk utódainknak, mert Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse. Összetartozunk! - írta a nemzeti összetartozás napján a miniszter.
Menczer: Megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek
A trianoni békeszerződéssel megalázták, a vesztesek oldalára sorolták a magyarságot, de az azóta eltelt száz évben "megmutattuk a világnak, hogy nem vagyunk vesztesek" - mondta Menczer Tamás szombaton a Pest megyei Piliscsabán.
A nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: tisztességtelenül, erkölcstelenül, méltatlanul bántak velünk, mindenfajta erkölcsi gát nélkül húzták át az ország határait, választottak el magyart a magyartól és vették el erőforrásainkat.
Erre mindig emlékezni fogunk, ez mindig fájni fog, mégsem hatalmasodhat el rajtunk vereségtudat, hiszen olyan száz évet, amely a magyarság mögött van, talán a világ egyetlen nemzete sem élt volna túl - hangsúlyozta.
"Mi megmutattuk, hogy akárhányszor rúgják ki a lábunkat, mi mindig talpra állunk, és mindig erősebbek leszünk, mint annak előtte voltunk" - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, ezért "minden okunk megvan rá, hogy emelt fejjel, büszkén járjunk".
Menczer Tamás hangsúlyozta azt is: megbonthatatlan és örök a lelki közösség az elcsatolt területeken élőkkel. A kormány erőforrásként tekint a külhoni magyarokra, olyan közösségként, amely nem elválaszt, hanem összeköt két országot.
Az államtitkár az ukrajnai háborúról szólva kiemelte: a kormány az ország és a külhoni magyarok érdekeit figyelembe véve hozta meg döntéseit. Az ország és a Kárpátalján élők érdeke is az, hogy ebből a háborúból kimaradjunk, ezért döntött úgy a kormány, hogy nem szállít fegyvereket, nem küld katonákat és nem engedi, hogy a magyar-ukrán határon keresztül bárki fegyvereket szállítson Ukrajnába, mert ez veszélyeztetné Magyarország és a Kárpátalján élők biztonságát.
Hozzátette: ha Magyarország belesodródik a háborúba vagy elfogad a magyar gazdaságra súlyosan káros szankciókat, azzal veszélyezteti történetének legnagyobb humanitárius akcióját is. Hiszen már több mint 750 ezer, a háború elől menekülő ember érkezett Magyarországra, majdnem 2000 tonna segélyszállítmányt vittek át a magyar-ukrán határon Kárpátaljára és Ukrajna más területeire is.
Menczer Tamás kitért arra is: a történelem "megtanította nekünk, hogyha mi nem állunk ki a magyar érdekekért, akkor ezt helyettünk senki sem fogja megtenni". Ezért döntött úgy a kormány, hogy bármilyen nyomás nehezedik rá, bárhogyan fenyegetik, zsarolják, mindig képviseli a magyar érdeket, és nem engedi, hogy a magyar emberek fizessék meg ennek a háborúnak az árát.
Farkas András (Fidesz-KDNP), Piliscsaba polgármestere felidézte, hogy a város Trianon-emlékműve három lépésben valósult meg. Az első lépést 1934-ben tették meg a piliscsabaiak, amikor gyűjtést szerveztek egy országzászló állítására, hogy azzal emlékezhessenek a trianoni békediktátumra. De az év decemberében Piliscsaba képviselő-testülete közgyűlésén felajánlotta az emlékmű állítására összegyűjtött összeget a Jugoszláviából kiutasított magyarok megsegítésére.
Második lépésként 2010-ben, miután az Országgyűlés döntött a nemzeti összetartozás napjáról, Piliscsaba akkori polgármestere rendeletet hozott a helyi megemlékezésről, és emlékművet is állíttatott a településen.
Harmadik lépésként a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a település lakói beteljesítették az 1934-es szándékot, és országzászlót állítottak.
Az országzászlóhoz tartozó emlékmű kőtömbjében egy köralakú ablak látható, benne hét egymás felé nyúló bronz kézzel. A hét kéz több mindent kifejez: az elcsatolt országrészeket, a hét piliscsabai településrészt és a piliscsabai generációk egymás felé kinyújtott kezeit is.
elzi a most élők köszönetét az ősöknek, amiért felépítették a települést, küzdöttek érte, és "magyarnak neveltek minket". De jelzi az ősök köszönetét is a ma élőknek, amiért "beteljesítettük, amit akartak, és fölállítottuk az országzászlót". És azért is, hogy "élő kopjafaként körbevéve az emlékműegyüttest emlékezünk és emlékeztetjük utódainkat is arra, mit jelent Trianon" - fogalmazott Farkas András.
Németh Zsolt: A Kárpát-medencei országok biztonsága a mi biztonságunk is
Németh Zsolt szerint a Kárpát-medencei országok biztonsága a bennük élő magyarok biztonságát is jelenti, ezért a biztonságnak kiemelkedő szerepet kell adni a következő négy év magyar külpolitikájában.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Sepsiszentgyörgyön, az immár 30 éve rendszeresen megszervezett trianoni évfordulós rendezvény meghívott szónokaként mondta el a gondolatait a nemzeti összetartozás napján.
Németh Zsolt úgy vélte: a kárpátaljai magyarság sorsa is jelzi, hogy Magyarországnak kétszeresen is fontos a környező országok biztonsága. A közelségük miatt is, és az ott élő magyarok miatt is. Úgy vélte: Magyarországnak és a szomszédainak támogatniuk kell egymást, hogy képesek legyenek megvédeni a térség biztonságát és szabadságát. Ez az alapja Magyarország és Románia meglévő szövetségi státusának, amely Székelyföld biztonságát is óvja, és amelynek a legfontosabb eleme a NATO és az Európai Unió.
Hozzátette: a védelem és a gazdaság szorosan összekapcsolódik. Magyarország és Románia között a szövetség gazdasági szövetség is. Szerinte mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához. Úgy vélte: meg kell becsülni azt a teljesítményt is, amelyet a Székelyföld gazdasága, a székely emberek munkája, a vállalkozók leleményessége felmutat.
"Hozzuk ki magunkból a maximumot, és ne szégyelljük kimondani, hogy hajrá Székelyföld, hajrá Románia! Ez az egész térség érdeke. Minden együttműködési és fejlesztési lehetőséget meg kell ragadni, ki kell használni, minden jó ötletre nyitottnak kell lenni annak érdekében, hogy a két ország kapcsolata mindkét ország gazdasági erejét is fokozza" - hangsúlyozta.
A rendezésre váró problémákról szólva elmondta: a székelyek joggal várják el, hogy a román-magyar kapcsolatok az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi és kulturális jogi problémák megoldásához is járuljanak hozzá. Hozzátette: a magyar kormány Románia és Magyarország közös érdekének tekinti, hogy mindkét ország minden polgára minél jobban érezze magát a szülőföldjén.
Európai téren annak az elérését tartotta közös érdeknek, hogy Brüsszel ne uralkodni akarjon, hanem szigorúan tartsa magát az alapszerződésben foglaltakhoz, és segítse a tagállamokat a polgáraik biztonságának, jólétének a fenntartásában, gyarapításában. A magyar nemzeti összetartozás érdekének tartotta, hogy Európa emelkedjen.
"Ki tartana ki végsőkig Európa eredeti értékei mellett, ha nem a székelyek, és nem a többi magyar a Kárpát-medencében, és ezt mikor lehetne hangsúlyosabban elmondani, mint június 4-én, a Trianoni békediktátum 102. évfordulóján, a magyar nemzeti összetartozás napján" - zárta beszédét Németh Zsolt.
A rendezvényen Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki szervezetének elnöke úgy vélte: "Székelyföld azoké lesz, akik hisznek benne". Megemlítette: az elmúlt évtizedekben erősödtek azok az országok, amelyek területén belső autonómiák működnek. Ezek között Olaszországot, Spanyolországot, Finnországot említette. Azt is hozzátette: csak az erős anyaország tudja hatékonyan képviselni a határon túli magyarok ügyét.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezés évről évre harangszóval kezdődik abban az órában, amikor a párizsi Trianon-palotában kihirdették a Magyarország területét feldaraboló békeszerződést.
Szili: Nem adjuk fel a magyarság együvé tartozásának érzését
A magyarságnak június 4-e már nem a bús, veszteségérzettől keserű napot, hanem az összetartozást jelenti: "elfogadjuk, hogy a megrajzolt határok nem változtathatók meg, de nem adjuk fel a magyarság természetes együvé tartozásának érzését" - mondta Szili Katalin Barcson szombaton.
A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közreműködő miniszterelnöki megbízott a Somogy megyei városnak a trianoni békeszerződés 102. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségén fontos iránytűnek nevezte a nemzeti összetartozás napjáról 2010-ben hozott országgyűlési határozatot, és az alaptörvényt is, amely a korábbi alkotmánnyal ellentétben nem a felelősséget érez, hanem a mindennapi odafigyelésről, támogatásról, együttműködésről szóló felelősséget visel kifejezést használja a határon kívüli magyarsággal összefüggésben.
Nem tudjuk visszafordítani a történelem kerekét, de tompítani lehet azon, ami a trianoni fájdalmakat kíséri, a kultúra, a hagyomány, az identitás és a nyelv összeköt bennünket még akkor is, ha nemzettársaink, akár a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, vagy itt lent, Baranya-Somogy határán a határon túlra szakadtak - közölte.
