Brüsszel megjutalmazná a lengyeleket

A kijelentést varsói látogatása során tette, ahol találkozott Andrzej Duda elnökkel és Mateusz Morawiecki kormányfővel. A lengyel miniszterelnök pontosan nem jelezte, hogy milyen reformokat hajlandó az unió késztetésére véghez vinni a 35 milliárd eurós hitelcsomagért cserébe. Mindössze úgy fogalmazott, hogy Lengyelország „semmiképpen sem engedi, hogy az igaz­ságügyben anarchia keletkezzen”.

Megfigyelők szerint Von der Leyen álláspontját erősen befolyásolhatta az az erős szolidaritás, amellyel Varsó az országba érkező, több millió ukrán menekülő ügyét kezelte. Ez nem kerülte el a figyelmét a baloldali uniós vezetők és biztosok egy csoportjának figyelmét, akik erősen tiltakoztak a források kiutalása ellen, amíg Varsó meg nem valósítja az összes uniós feltételt, ami a folyamatban levő jogállamisági eljárás leállítását is indokolná. A Von der Leyen javaslatát ellenző csoport szószólója, a radikális baloldali Frans Timmermans uniós biztos úgy fogalmazott, „nem ért egyet azzal, hogy a jogrendet a politikai valósághoz igazítják, és nem fordítva”.

A Politico hírportál szerint Von der Leyen varsó megjutalmazását célzó javaslatainak lehet egy hátsó szándéka is.

Egyes brüsszeli politikusok ugyanis abban reménykednek, hogy ha Lengyelország megkapja a forrásokat, míg Magyarországtól ezeket a pénzeket továbbra is visszatartják, ez a stratégia éket verhet a két baráti ország és politikai szövetséges közé.

Ahhoz viszont, hogy ez a valóságban is megtörténhessen, Varsónak be kell adnia a derekát a Brüsszeli követelésekkel kapcsolatban. Ha a források Lengyelországba ettől függetlenül érkeznek meg, az ék inkább Budapest és Brüsszel között szélesedne.