Külföld
A legtöbb német szerint a rasszizmus mindennapos az országukban

A német társadalom sokoldalú összetételéről ismert, amely a társadalmi struktúra heterogenitása (életkor, nem stb.) mellett a kulturális, etnikai, vallási és nemzeti sokszínűségben rejlik. A lakosság meghatározó része (körülbelül 26 százaléka) migrációs háttérrel rendelkezik, a gyermekek és fiatalok esetében ez az arány 40 százalék.
Az viszont bizonyos, hogy nem minden bevándorlási háttérrel rendelkező személyt érint a faji megkülönböztetés, illetve az is kiderült, hogy nem csak a bevándorlócsoportok tagjai vannak kitéve a jelenségnek. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy az eredmények szubjektív véleményen alapulnak, a megkérdezettek rasszizmus-felfogása eltérhet egymástól.
Arra a kérdésre, hogy „Önt közvetlenül érte-e már faji alapú megkülönböztetés?”, a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel, azonban, ha csak az alapvetően ennek a jelenségnek kitett csoportok válaszát nézzük, ez az arány jóval magasabb, összesen 58 százalék.

A heterogenitás miatt jelenhet meg leginkább a rasszizmus
közvéleménykutatás emellett arra is rákérdezett, hogy mennyien rendelkeznek a hat potenciálisan érintett csoporthoz fűződő ismeretséggel különböző körökben, mint a baráti kör, a család vagy a munkahely, ahol a válaszadók közel 90 százaléka reagált igennel. Az ő esetükben a válaszadók fele tapasztalt közvetve megkülönböztetést.
Levonható az a következtetés, hogy majdnem minden ötödik ember tapasztalt már rasszista jelenséget közvetlenül (ez a kifejezetten érintett csoportok esetében sokkalta gyakoribb), illetve minden második személy észlelt már ilyen eseményt. Az a tény pedig, hogy a rasszizmus ugyan különböző formában, de a német lakosság nagy részét érinti, az embereket érzelmileg megviseli, ezáltal gyakorta foglalkoznak vele. A kutatás során arra is választ kerestek a felmérők, hogy a német társadalom milyen elképzeléssel rendelkezik a rasszizmusról.
Érdekesség, hogy míg a megkérdezettek közel fele egyetért azzal, hogy léteznek különböző rasszok, mintegy kétharmada a válaszadóknak helytelennek tartja a faj kifejezés használatát az emberek kapcsán. Ez az anomália azzal magyarázható, hogy a német nyelvű területeken a faj fogalmának használata szorosan kapcsolódik a nemzeti szocializmus bűneihez, ezáltal tabuként tekintenek rá a mindennapokban.
A rasszista megnyilvánulások típusai
A faji megkülönböztetés általános jelenség az országban A rasszizmusmonitor legjelentősebb eredménye, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint létezik a faji megkülönböztetés Németországban, illetve 65 százalékuk szerint a hatóságok is mutatnak munkájuk során diszkriminatív viselkedést.
Megjegyzésre méltó, hogy a nők és a fiatalok esetében nagyobb az egyetértés azzal kapcsolatban, hogy rasszista társadalomban élnek (közel 60 százalék), a specifikusan érintett csoportok részéről viszont nem látható ennek kapcsán érdemi kiugrás.
A jelenség ilyen nagyfokú érzékelése feltehetően abból fakad, hogy a rasszizmus fogalma időközben folyamatosan változott, manapság már nemcsak a közvetlen és erőszakos cselekedeteket minősíti annak a társadalom, hanem a nem szándékos megnyilvánulásokat is, mint például a vicceket, amelyeket egyre többen értékelnek rasszista cselekedetként.