Külföld
A Krím visszavétele több százezer ember életébe kerülne
Az ukránok nyolcvankét százaléka ellenzi, hogy területi engedmények árán kössék meg a békét Oroszországgal
A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórumon, autoriter államnak nevezve Kínát és Oroszországot. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél” – fogalmazott.
Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, leszögezve, hogy Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását. A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.
Az orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, így azok ott maradtak. Mindemellett az ukrán vezérkar helyzetjelentéséből az derült ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a Donyec-medencében zajlanak a leghevesebb harcok, különösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyetlen orosz tisztségviselő, akivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajlandó lenne találkozni, és mindössze egy kérdést vitatna meg vele: az ukrajnai háború végét. Zelenszkij ezt a davosi Világgazdasági Fórumhoz intézett üzenetében jelentette ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyre nehezebbé válik bármilyen tárgyalás, tekintettel a civilek ellen elkövetett cselekményekre. Beszélt arról is, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget erővel történő visszaszerzése több százezer áldozattal járna.
Rutte lehűti Kijev reményeit
Nem túl nagy az esélye annak, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz – mondta Mark Rutte holland kormányfő a hágai parlamentben. Emlékeztetett, túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, amikor azt mondják, Ukrajna az európai család része, inkább érzelmi, mintsem jogi kijelentéseket tesznek. Rutte szerint Ukrajna a háború előtt is nagyon messze volt a tagjelöltségtől.
A liberális politikus kitért arra is, hogy ha Kijev gyorsan megkapja a tagjelölti státuszt, az igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak erre. Mint mondta, létezik egy olyan lehetőség, miszerint Ukrajna potenciális tagjelölt lesz, és előírják neki, milyen lépéseket kell megtennie ahhoz, hogy megkapja a rendes tagjelölti státuszt. Emlékeztetett, ez történt Bosznia-Hercegovina esetében is. „Talán ez segítené az ukrán kormányt, és is ösztönzőleg hatna rá” – jegyezte meg Mark Rutte.
(ŐM)
Kompromisszumot sürget Henry Kissinger
A volt amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy ne próbálják elérni azt, hogy Oroszország megsemmisítő vereséget szenvedjen Ukrajnában, mivel egy ilyen eredménynek katasztrofális következményei lehetnek Európa hosszú távú stabilitására. A davosi fórumon elhangzott beszédében azt mondta, végzetes következményekkel járhat az, ha a Nyugat passzívan sodródik az uralkodó közhangulattal, és megfeledkezik Oroszország valódi szerepéről az európai erőviszonyokban.
Kissinger szerint megengedhetetlen, hogy a háború még sokáig elhúzódjon, és beszédében azt sugallta, a nyugati hatalmaknak Ukrajnát a tárgyalóasztalhoz kell ültetniük még olyan feltételek mellett is, amelyeket a kijevi vezetés jelenleg elfogadhatatlannak tart. A politikus úgy vélte, a mielőbbi tárgyalások kiindulópontjának azt a területi-katonai alapállást kéne venni, amely megelőzte a februári orosz inváziót.
(DD)
