Külföld
Varga Judit a magyar érdekekért harcol Brüsszelben
A magyar választók április 3-án, válaszul az úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárásra és az összes többi jogállamisági témakörre, úgy döntöttek, hogy támogatják a magyar kormány európai politikáját, mivel tudják, hogy amit a nemzeti-konzervatív kormány tesz, az a magyarok érdekében történik - jelentette ki a magyar sajtónak adott nyilatkozatában Varga Judit.
Aki azt is elmondta: „A 7-es cikkely szerinti eljárás kezd már terhessé válni azok számára, akik ezt elindították, a folyamat már régen túlmutat egymás jogrendszerének elemzésén: politikai nyomásgyakorlás, amit a bevándorláspárti, baloldali többségű Európai Parlament kezdeményezett. Politikai kérdésekre pedig csak politikai válaszokat lehet adni” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a magyar emberek válasza az volt, hogy 12 év után újra, immáron történelmi mértékű bizalmat szavaztak a kormánynak.
Kiemelte: „nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekvédelmi népszavazás még a kormánypártok támogatottságát is megelőzte, hiszen több mint 3,6 millió állampolgár szavazott a gyermekek védelme érdekében”. Hozzátette: a 7-es cikkely szerinti eljárás részeként tartott hétfői meghallgatás Magyarország jogállamisági helyzetéréről „nem ildomos egy olyan helyzetben, amikor a szomszédban háború dúl, és Magyarország történelmének legnagyobb segítségét nyújtja, de az együttműködés szellemében készek vagyunk minden kérdést megválaszolni”.
Azzal kapcsolatban, hogy Robert Habeck német alkancellár hétfőn felvetette: Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra, Varga Judit elmondta: „Sajnos, vannak olyan -zömében baloldali, liberális - politikusok, akiknek az európai politikai felfogása nélkülözi azokat az európai értékeket, amelyek a konszenzus kultúrájára épített, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést jelentik”.
„Egy olyan kérdésről, mint az olajembargó, amelyről Magyarország az első perctől kezdve a legőszintébben, a legátláthatóbb módon kommunikált, nem lehet ilyen önkényes és kirekesztő hangnemben beszélni” - fogalmazott. Úgy vélte, hogy ebben a kérdésben a „természettudományos szabályoknak” kell érvényesülniük.
„Magyarország tengerekkel nem rendelkezik, az energiaellátást viszont biztosítani kell, ezért várjuk először a megoldási javaslatokat, és csak utána lehessen áttérni a szankciós javaslatokra. Minden tagország érdekeinek figyelembevételével kell meghozni a döntéseket” - hangsúlyozta.
A március elején az uniós tagállamok vezetői által elfogadott versailles-i nyilatkozatra hivatkozva elmondta: csak akkor lehet továbblépni az orosz energiát célzó szankciókkal, ha minden ország nemzeti adottságait, illetve saját energiamixéhez való jogát tiszteletben tartják.
Leszögezte, hogy a magyar kormány folyamatosan tárgyalásban van az Európai Bizottsággal. Az olajembargót, az orosz fosszilis energiahordozókról történő európai leválást nemcsak rövid távon, de közép- és hosszú távon is ki kell gondolni - tette hozzá.
Kávé helyett Brüsszel
Az igazságügyi tárca vezetője saját bevallása szerint már korán reggeli kávé helyett rögtön Brüsszel felé vette az irányt, ahová a magyar érdekek képviseletének céljából utazik el a soron következő uniós tanácsi ülésre.
A miniszter válságos időkben furcsán hangzónak nevezte azt a napirendi pontot, amely a 7-es cikkely szerinti eljárással kapcsolatos.
Megújítjuk Európát!
A mai tanácsülésen napirendre került az Unió jövőjéről szóló konferencia, melynek kapcsán hangot adtam a magyar emberek aggodalmainak. A hazai ajánlásokból ugyanis egyértelműen kiderült, hogy a Lisszaboni szerződés rendszere kudarcot vallott, mivel utat engedett a lopakodó hatáskörbővítésnek. Ennek megálljt kell parancsolni, meg kell védenünk a nemzetek szuverenitását! - írta Facebookon Varga.
Elég tehát a szavakból, eljött a tettek ideje! - emelte ki.
Fontos a konstruktív párbeszéd fenntartása az EU-val
A magyar kormány új négyéves mandátumának kezdetén fontos az Európai Unióval való konstruktív párbeszéd fenntartása - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben hétfő délután, az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Varga Judit elmondta: várhatóan júniusban hivatalos látogatást tervez Brüsszelbe, hogy tanácskozást folytasson Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztossal.
Mint mondta, a látogatása során fel fogja hívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a magyar kormány már sok olyan uniós elvárásnak felelt meg amelyekről „a bizottság továbbra is úgy kommunikál, mintha nem történt volna meg.” Példaként említette a civil szervezetek átláthatósáról szóló törvényt, amit a kormány hatályon kívül helyezett, majd a bizottság elvárásaival összhangban lévő megoldást talált rá.
„A bizottságnak ezt az ügyet le kell zárni, a magyarok teljesítették, amit elvártak tőlük” - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a törvény célja továbbra is „a civil szervezetként megjelölt, jelentős forrássokkal és a közéletre befolyással bíró szereplők” átláthatóságának biztosítása.
Varga Judit a 7-es cikk szerinti eljárás részeként tartott hétfői meghallgatást Magyarország jogállamisági helyzetéréről a „süketek párbeszédéhez” hasonlította: véleménye szerint a folyamat „párhuzamos monológokból” áll, nem valódi párbeszédből, ami ugyancsak bizonyítja, hogy politikai eljárásról van szó, aminek semmi köze a jogállamisághoz. Mint mondta, a hétfői meghallgatás konklúziója annyi lett, hogy a téma továbbra is napirenden marad az Általános Ügyek Tanácsában.
„Nekünk továbbra sincs más dolgunk, mint hogy ebben az eljárásban megfeleljünk a magyar emberek bizalmának: választóink döntöttek, hogy milyen uniós politikát folytasson a kormány, hogy védje meg a határokat, családokat, nemzeti szuverenitást” - jelentette ki.
A jogállamisági mechanizmus Magyarország elleni megindításáról azt nyilatkozta, hogy a bizottság a magyar kormánytól egyelőre információkat kért, tévhit, hogy szankciókról, pénzmegvonásról van szó.
„Az az alapállás, hogy a folyamat végén olyan forrásokat vonnának meg Magyarországtól, amit egyelőre még rendelkezésünkre se bocsátottak” - tette hozzá. Kiemelte: a kormány folyamatos tárgyalásban áll a bizottsággal, „de megvannak azok a vörös vonalak, amiket a magyar választók húztak meg, többek között a gyermekvédelmi törvény és az magyar energiaellátás biztonsága, ezeket nem lehet átlépni”.
A május elején lezárult, Európa jövőjéről szóló konferenciasorozattal kapcsolatban Varga Judit azt mondta, hogy az az európai emberek véleményéről kell, hogy szóljon. Mint említette, magyar részről több mint 2600 javaslat született, amelyekből az olvasható ki, hogy a magyarok a nemzetállami hatásköröket tiszteletben tartó Európához szeretnének visszatérni, ha kell, az uniós szerződések módosítása által.
„Lehet, hogy nem a föderalistáknak tetsző irány ez, de legitim álláspont. Az a javaslat pedig, ami az egyhangúság eltörlésére irányul, nem szolgálja a nemzetállamok és a kisebb tagállamok érdekeit” - fogalmazott.
A miniszter arról is beszélt, hogy már az ukrajnai háború előtt is erősen megemelkedtek az energiaárak Európában, amelyhez az unió elhibázott szén-dioxid-kereskedelemi rendszere és klímapolitikája is hozzájárult. Mint mondta, a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap pénzügyi elosztási mechanizmusa nem biztos, hogy a megfelelő módszer az energia terén létrejött kihívások kezelésére. Véleménye szerint az a déli országok számára kedvezett, most pedig a tengerrel nem rendelkező országok állnak szemben strukturális kihívásokkal az orosz energiát célzó szankciók miatt.
