Külföld

Kijev szerint sértő az unió viselkedése

Törökország újból megerősítette, hogy nem fogja támogatni a NATO északi bővítését. Kijev álláspontja szerint sérti az ukránok érzéseit az, ahogy az Európai Unió bánik az országgal.

Kijev szerint sértő az unió viselkedése
Felsorakozott ukrán hadifoglyok az Azovsztal acélmű közelében
Fotó: AFP/Sputnik/Russian Defence Mi

Recep Tayyip Erdogan államfő kijelentette, Törökország továbbra sem támogatja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, Erdogan erről a TRT török állami televízióban beszélt. Elmondta, hogy már a szövetségeseknek is jelezték, hogy nemet fognak mondani a két ország NATO-csatlakozására. Hangsúlyozta, hogy nem terveznek eltérni az eddigi álláspontjuktól. Azzal vádolta a két skandináv országot, hogy nemcsak pénzügyileg, de fegyverzettel is támogatják a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter úgy nyilatkozott, mielőtt Antony Blinkennel amerikai hivatali partnerével találkozott volna New Yorkban, hogy „Törökországnak legitim biztonsági aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Svédország és Finnország „terrorszervezeteket támogat”, és emiatt Ankarának fenntartásai vannak NATO-csatlakozásukat illetően is.” A diplomata hangsúlyozta, hogy Ankara megérti Stockholm és Helsinki biztonsági aggályait, ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy ők is tekintettel legyenek a török aggodalmakra. A több mint egyórás tanácskozás végével a török tárcavezető mindössze annyit közölt, hogy Blinken a megfelelő fórumokra „tolmácsolni fogja a török aggályokkal kapcsolatban szükséges üzeneteket”.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren kijelentette, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státust vár el, és sértőnek tartja, ha cserébe más formátumokat ajánlanak fel neki. Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs szüksége semmiféle pótmegoldásra, mert azzal Ukrajnát „másodosztályúként” kezelnék, és ez sérti az ukránok érzéseit.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója szerint a tűzszünet megkötése Oroszországgal lehetetlen, amíg az orosz csapatok nem vonulnak ki teljesen Ukrajnából. „Amíg Oroszország nem áll készen területeink teljes felszabadítására, a mi tárgyalási platformunk fegyverek, szankciók és pénz” – hangoztatta Podoljak.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi miniszter szóvivőjének bejelentése szerint további 771 ukrán fegyveres tette le a fegyvert a mariupoli Azovsztal acélműnél. A tábornok elmondta, az üzemből május 16. óta összesen 1730 fegyveres adta meg magát, köztük nyolcvan sebesült. Elmondta, hogy azokat a katonákat akik kórházi ápolásra szorulnak,
a Donyecki Népköztársaság novoazovszki és donyecki egészségügyi intézményeiben látják el.

Gyenisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azt mondta, hogy a bekerített ukrán erők több mint fele hagyta el a létesítményt fehér zászlóval, és a többiek is sorra adják meg magukat. Roman Sztarovojt, az oroszországi Kurszk megye kormányzója csütörtökön közölte, hogy legkevesebb egy civil életét vesztette és többen megsebesültek a Tyotkino falut hajnalban érő ukrán aknagránátcsapások következtében. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta az orosz határ menti régiókat rendszeresen éri ukrán támadás, emiatt az orosz hatóságok számos területen fokozott terrorkészültséget vezettek be.

Korrupciót gyanít az amerikai politikus Kijevben


Pénzmosáshoz hasonlította Marjorie Taylor Greene amerikai kongresszusi képviselő azt a több tíz milliárd dolláros segélycsomagot, amelyet az amerikai kormány Ukrajnának készül átutalni. A 40 milliárdos összegről úgy vélekedett, az amerikai képviselők „nonprofit szervezeteket pénzelnek, azok pénzelik az NGO-kat, ezek ösztöndíjakat támogatnak, olyan ösztöndíjakat, amelyek bizonyos emberekhez jutnak, és ha az ember ebbe tényleg belenéz, sok esetben a barátaik és családtagjaik működtetik ezeket az NGO-kat, ami gyakorlatilag pénzmosás”.

A republikánus politikus azt is hozzátette, hogy hasonló korrupció létezik az amerikai–mexikói határon tevékenykedő, migránsokat támogató civil szervezetek közt is. Greene leszögezte, azért szavazott az Ukrajnának szánt hatalmas segélycsomag ellen, mert szerinte furcsa az, hogy az kormányzatnak van pénze az ukrán határ védelmére, miközben az Egyesült Államok határának védelmére nincs. Az amerikai adóbevételeket „olyan ügyekre költik, amire nem kéne, közben saját polgáraink szenvednek”, mondta.
(DD)

Röviden


Az Európai Parlament képviselői csütörtökön arra szólították fel az Európai Uniót, hogy az Ukrajna elleni orosz háború fényében a tagjelölti státus megadásával nyújtson stratégiai támogatást Moldovának. Továbbá arra is felszólították az uniót, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Kijelentették, az Európai Bizottságnak segítenie kell Moldovát az uniós tagság előkészítését szolgáló, hiteles előcsatlakozási stratégia kidolgozásában. Chisinau március 3-án nyújtotta be az Európai Unióhoz a csatlakozási kérelmét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elszigetelésére, az ukrajnai háborús bűntetteket elkövetők elítélésére és az „orosz világ” kiiktatására szólított fel egy varsói nemzetközi konferencián Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A kormányfő úgy fogalmazott, „terroristákkal nem szabad tárgyalni”. Hozzátette, az úgynevezett orosz világ ideológiáját pedig le kell győzni. Amennyiben Ukrajna elveszíti a háborút, mindnyájan veszítünk, és véget ér a világ a mai formájában” – fogalmazott.

Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja Németország az európai uniós tagországoknak – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön a német parlamentben. Scholz ugyanakkor kijelentette, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását. A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket – fogalmazott.
(PZ) 

Kapcsolódó írásaink

Ankara blokkolta a NATO-bővítést

ĀHivatalosan benyújtotta csatakozási kérelmét a NATO-hoz Svédország és Finnország, a NATO-főtitkár bízik abban, hogy gyorsan végbemehet a két ország felvétele