Külföld

Az északi bővítésnek nem örül Ankara

Svédország és Finnország is egyre közelebb van a NATO-csatlakozáshoz, azonban a katonai szövetség nem tűnik teljesen egységesnek a kérdésben. Oroszország szerint hiba lenne felvenni a két északi országot a katonai szövetség tagjai közé.

Az északi bővítésnek nem örül Ankara
A finn elnök is a NATO-csatlakozás mellett állt ki Helsinkiben
Fotó: AFP/Alessandro Rampazzo

Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin kormányfő tegnap megerősítette, hogy Helsinki be fogja adni csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Niinistö úgy fogalmazott, hogy új korszak veszi kezdetét, amelyre a megváltozott biztonsági helyzet miatt van szükség. A kormányfő pedig közölte, hogy az ország felkészült a várható orosz válaszlépésékre. A lépést még a finn törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, azonban szinte biztos, hogy a parlament támogatni fogja a döntést.

Tegnap a svéd kormánypárt is bejelentette, hogy támogatja a csatlakozását a katonai szövetséghez. A Szociáldemokrata Munkáspárt honlapján megjelent közlemény szerint azonban nem hajlandók elfogadni atomfegyverek telepítését vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén.

Ugyanakkor a NATO nem teljesen egységes az északi bővítéssel kapcsolatban, a Berlinben tartott tegnapi külügyminiszteri tanácskozáson Finnországot és Svédországot számos NATO-tagország külügyminisztere biztosította egyértelmű támogatásáról. Ugyanakkor a török diplomácia vezetője, Mevlüt Cavusoglu aggályainak adott hangot a miniszterek berlini tanácskozása előtt. Felvetette, a tagállamoknak meg kell vitatniuk azt az ügyet, hogy a NATO-csatlakozást fontolgató két ország elfogadhatatlan és felháborító módon támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát. Pekka Haavesto finn külügyminiszter úgy nyilatkozott, biztos benne, hogy végül találnak majd megoldást, Ann Linde svéd külügyminiszter pedig azt mondta, igyekszik majd tisztázni minden félreértést Törökországgal.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ennek ellenére arról beszélt, hogy Törökország fenntartásai ellenére sem számítanak késedelemre Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozásánál. „Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk rendezni Törökország aggályait olyan módon, hogy az ne hátráltassa a csatlakozási folyamatot” – fogalmazott Stoltenberg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ugyanakkor hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn–orosz kapcsolatoknak is károkat okozna, erre figyelmeztette a finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során. A Kreml közleménye szerint Putyin azt is megerősítette, hogy Oroszország nem fenyegeti Finnország biztonságát.

„Nem észlelek semmilyen változást Putyin hozzáállásában az Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatban” – jelentette ki Olaf Scholz egy szombati interjúban. A német kancellár pénteken folytatott telefonbeszélgetést az orosz elnökkel.

Boris Johnson a Daily Mail című brit lapnak adott interjúban kijelentette, szerinte nincs értelme Putyinnal beszélgetni, ezzel utalt arra, hogy más nyugati vezetőkkel ellentétben ő nem tervezi közvetlen kapcsolat felvételét az orosz elnökkel.

Feketepiacon a Kijevnek szánt nyugati fegyverek

Az Il Giornale olasz lap szerint az Ukrajnába szállított fegyverek egy része megjelent az európai feketepia­con. A Telegram titkosított üzenőportálon az újság szerint számos olyan nyugati fegyver került fel a „kínálatba”, amelyet az Egyesült Államok vagy az Európai Unió országai szállítottak az ukrán fegyveres erőknek. Azt nem sikerült megállapítani, hogy a fegyvereket kik árulják, az ukránok maguk, vagy esetleg az oroszok, akik ezeket zsákmányul ejtették. Annyi viszont bizonyos, hogy a feketepiac tele van hirdetésekkel a NATO arzenáljában honos M16-os gépkarabélyokkal, a Beretta ARX olasz fegyvercsaláddal és az amerikai gyártmányú M4 puskákkal.

Az üzlet olyan professzionális kódex mellett zajlik, hogy a kiszállítás késlekedése esetén a vásárló akár árengedményre is jogosult. A Telegramhoz hasonló titkosított csatornákon eladott fegyverek egy része visszatér Nyugat-Európába, ahol az Il Giornale szerint dzsihadista sejtekhez vagy az olasz maffiához is eljuthatnak. A kanadai Ploughshares civil szervezet is figyelmeztetett arra, hogy a nyugati fegyverszállítmányok egy része újra felbukkanhat a világ feketepiacain, amint az ukrán konfliktusnak vége lesz.
(DD)

Moszkva Afrikában is borsot törne Európa orra alá

Oroszország befolyást akar szerezni az Európai Unió alternatív földgázforrásai felett is – írta Abdel Hakim al-Ruweida elemző a NoonPost hírportálon. Oroszország nemrég bejelentette, hogy szívesen részt venne a világ leghosszabb, jelenleg tervezés alatt álló tenger alatti földgázvezetékének kivitelezésében, amely Nigéria és Marokkó között húzódna.

Ruweida megjegyzi, hogy Moszkva ily módon az energetika területén felhalmozott hatalmas tapasztalatát arra használná fel, hogy kiterjessze befolyását Afrikában. Az uniónak egyébként sem könnyű együttműködni az afrikai országokkal, amelyekkel a kapcsolatot még mindig terheli a gyarmattartó múlt. Nemrég például Algéria fenyegette meg Spanyolországot, hogy amennyiben Marokkó – Algéria legfőbb ellensége – Spanyolországon keresztül kap algériai gázt, elzárja a mediterrán ország felé a gázcsapokat. (PZ)

Röviden
 

Kijevben Az ukrán nép szabadságának emlékművévé nevezték át szombaton az eddig Népek barátsága néven ismert szovjet emlékművet. A városi tanács emellett több mint negyven olyan emlékművet is megnevezett, amelyeket el kell távolítani. Eközben Rigában lebontják az utolsó szovjet győzelmi emlékművet, erről határozott pénteki ülésén a városi tanács.
 

Megkönnyítette az ellenzéki pártok betiltását Ukrajnában az az új törvény, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton írt alá. Az új szabályozás többek között kibővítette az ukrán-ellenes tevékenységek körét. Emellett pedig megkönnyítette a pártok betiltásának eljárását is.


Dél-Oszétia július 17-én népszavazást tart a Grúziától való elszakadásról és az Oroszországhoz csatlakozásról, miután a szakadár régió legfelsőbb bírósága jóváhagyta Anatolij Bibilov ügyvezető elnök erre vonatkozó rendeletét. „Sorsdöntő lépést tettünk, hazatérünk, vissza Oroszországhoz” – reagált a döntésre Bibilov.
 

Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette tegnap az ukrán állami határőrszolgálat. A közlemény szerint szombaton csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig több mint hatmillió ember hagyta el Ukrajnát.
(PZ)

Kapcsolódó írásaink