Politikai erőszak Németországban

Eszerint 2021-ben 55 048 ilyen eset történt, ez 23 százalékkal több, mint a megelőző évben, és rekordnak számít a statisztika bevezetése óta eltelt időszakban. A politikailag motivált erőszakcselekmények száma is 15,6 százalékkal nőtt, 3889-re.

Az összes politikai bűncselekmény közül 4722 irányult választott tisztségviselők ellen.

Immár arról sem lehet beszélni, hogy minden politikai bűncselekmény egyértelműen jobb vagy baloldali lenne, a háttér sokszor nem világos. Több mint hétezer eset köthető a koronavírus-korlátozások elleni tüntetésekhez, és nagyjából ennyi a különböző választásokhoz is.

Nancy Faeser belügyminiszter a legnagyobb kockázatnak a szélsőjobboldalt nevezte, amelyhez csaknem 22 ezer esetet kötnek. A szélsőbaloldalhoz mintegy tízezret, ezek jelentős része kötődik a tavaly júniusi bajorországi G7-csúcshoz.

A jelentésből kiderült az is, hogy tavaly jelentősen nőtt az antiszemita bűncselekmények száma: 3027 ilyen esetet regisztráltak, ami 29 százalékos növekedés az előző évhez képest. Faeser megjegyezte azt is, hogy számtalan ilyen cselekményt nem jelentenek, így sokkal több is lehet. Az esetek 61 százaléka – negyven százalékponttal több, mint előző évben – uszítás és gyűlöletkeltés, az esetek felében az interneten. Százharminc erőszakos cselekmény is történt.

A Die Welt megjegyezte, hogy a statisztikát érte már bírálat azért, hogy ha nem ismert egy antiszemita bűncselekmény elkövetője, akkor automatikusan szélsőjobboldalinak jegyzik fel. Könnyen lehet azonban, hogy az elkövető muszlim. Faeser is elismerte, hogy egyre hangosabb és erősebb az iszlamista antiszemitizmus Németországban, ami a zsidók és Izrael elleni gyűlöletkeltésben nyilvánul meg.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, egy friss kutatás szerint a németországi muszlimok körében jóval magasabb az antiszemitizmus, mint az össztársadalomban.