Külföld
A Nyugat hosszú háborúval számol
Élelmiszerválságtól tart az ENSZ főtitkára, egyhamar nem számít béketárgyalásokra
Pesszimista jóslatok hangzottak el az ukrajnai háború alakulásával kapcsolatban. Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán, helyi idő szerint kedden arról beszélt, hogy az amerikai hírszerzés szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne.
Úgy fogalmazott, még ha Oroszország sikereket is ér el a keleti Donbasz régióban, nem biztosak benne, hogy ezzel vége lenne a háborúnak. Washingtonban úgy látják, Vlagyimir Putyin orosz elnök elhúzódó konfliktusra készül, és a keleti területeken túl is eredményeket akar elérni. Arra is számíthat, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás előbb-utóbb kifullad. Washingtonban azzal is számolnak, hogy Putyin drasztikusabb eszközökhöz nyúl, és kiszámíthatatlanná és intenzívebbé válhat a helyzet a következő hónapokban.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a háború nem tart örökké, eljön az idő, amikor béketárgyalásokra lesz szükség, de ez még nem a közeljövőben lesz. Mivel a világszervezet egyelőre sem tűzszünetre, sem béketárgyalásokra nem lát esélyt, elsősorban a civilek kimenekítésére és a humanitárus folyosók létesítésére összpontosít a nemzetközi vöröskereszttel együttműködve.
A főtitkár szerint el kell kerülni, hogy a háború hosszú távú zavarokat okozzon a világ élelmiszer-ellátásában. „Mélységesen aggaszt, hogy a világ különböző pontjain széleskörben éhínség alakulhat ki az ukrajnai háború következtében előálló drámai élelmezésbiztonsági helyzet nyomán” – mondta Guterres, aki arról is beszámolt, hogy a háttérben is zajlanak megbeszélések Oroszországgal, Ukrajnával és Törökországgal gabona és más alapvető élelmiszerek exportjáról.
Komoly változásokra lehet számítani Ukrajna keleti részében.
A csaknem teljesen orosz ellenőrzés alatt álló Herszon megye kormányzóhelyettese a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek előrevetítette, hogy a megye csatlakozhat Oroszországhoz. „Herszon városa Oroszország része, Herszon megye területén nem jön létre Herszoni Népköztársaság, és nem lesz népszavazás a terület hovatartozásáról. Egyetlen rendelet lesz, amely a megye vezetésének az orosz államfőhöz intézett azon kérésén alapul, hogy a régió az Oroszországi Föderáció részévé váljon” – közölte.
A megyében már ebben a hónapban megkezdi a működését a rubelt forgalomba hozó bank, amit integrálni fognak az orosz központi bankba.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője az MTI szerint arról számolt be, hogy hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkiv megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között. Moszkva szerint a „bucsai forgatókönyv” szerint akarják lejáratni az ukránok az orosz hadsereget.
Újabb pofon Washingtonnak
Az amerikaiak több mint fele szerint az Oroszország elleni szankciók jobban sújtják az Egyesült Államokat, mint Oroszországot – derült ki a Democracy Institute által végzett friss közvélemény kutatásból. Az adatok szerint Joe Biden megítélése a külpolitika terén a legrosszabb, a válaszadók 56 százaléka elutasítja azt, ahogy az elnök intézi az Egyesült Államok külkapcsolatait.
Oroszországot az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb fenyegetésként mindössze a megkérdezettek 16 százaléka tartja számon, Kínát ugyanakkor 40 százalék. Eközben a Reuters értesülései szerint Washington Brazíliánál próbálta meg elérni, hogy növelje olaj kitermelését, hogy így próbálja lassítani a folyamatosan üzemanyagár növekedést az Egyesült Államokban. Ugyanakkor Brazília erre nem volt hajlandó, a Reuters forrása szerint az amerikai küldöttség üres kézzel tért vissza.
Korábban Washington már próbálkozott hasonlóval Szaúd-Arábiánál és Katarnál is, de ezek az országok is elutasították Washington kérését. A brazil Petrobras tisztségviselői azt mondták, kitermelésüket az üzleti stratégiájuk, nem pedig a diplomácia határozza meg, egy rövid távú, ám jelentős növelés pedig logisztikailag egyébként se lenne lehetséges.
(PZ)
Röviden
•
Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentette az MTI. Az ukrán hadseregből több mint hatvan katona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék–Pfalz tartománybeli Idar-Obersteinben működő tüzérségi iskolába, ahol egy negyven napig tartó tanfolyamon vesznek részt.
•
Számos afrikai országot nehéz helyzetbe sodorhat az ukrajnai háború – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy marokkói tanácskozáson. Emlékeztetett, Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozik, és a fegyveres konfliktus nyomán jelentősen vissza fog esni a kivitelük volumene, hiány lehet az alapvető élelmiszeripari termékekből. Az egyébként is instabil, biztonsági kihívásokkal küzdő térségekben fokozódhat a terrorizmus és a migráció is.
•
Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök. London hasonló megállapodás aláírását tervezi Finnországgal is. Sanna Marin finn miniszterelnök tegnap arról beszélt, hogy ha Finnország úgy dönt, csatlakozik a NATO-hoz, az állampolgárai biztonsága érdekében teszi ezt.
