Külföld

Halálos áldozata is van az Odesszát ért támadásnak

Legalább egy ember meghalt és öten megsebesültek a dél-ukrajnai Odesszát keddre virradóra ért orosz rakétatámadásokban - közölte az ukrán hadsereg déli műveleti parancsnoksága a Facebookon.

Halálos áldozata is van az Odesszát ért támadásnak
Tűzoltás az odesszai támadás helyszínén
Fotó: Twitter

Odessza területét hét rakéta érte, a becsapódások nyomán tűz ütött ki. Egy ember életét vesztette, öten megsérültek a támadás következtében.

Objektum doboz

Az egyik rakéta egy bevásárlóközpontot ért:

Objektum doboz

Hétfőn, Denisz Smihal miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke odesszai látogatása során három rakétatámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő várost, ekkor két sebesültet jelentettek.
Az orosz erők az elmúlt napokban Ukrajna délkeleti részén vonták össze csapataikat annak érdekében, hogy összeköttetést alakítsanak ki a Donyec-medence Moszkva-barát milíciák ellenőrizte területei és az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget között. A műveletek elérték a harcoktól mind ez idáig viszonylag megkímélt, az ukrán-román határtól 200 kilométerre fekvő Odesszát is.

Objektum doboz

Heves harcok folynak a Donbaszban

Az ukrán vezérkar kedden azt közölte, hogy folytatódnak a harcok a Donyeck megyei Limanban és a luhanszki Szeverodonyeckben is.

Az alábbi felvételen egy orosz konvoj megsemmisítése látható:

Objektum doboz

Mintegy félmillióan menekültek el a herszoni régióból

A herszoni régió lakosságának mintegy 45 százaléka menekült el idáig az orosz erők ellenőrzése alá került területről a Nexta beszámolója szerint. A lap a térség közigazgatási vezetőjét, Hennagyij Lahutát is idézte, aki szerint „a megszállók fosztogatnak, gyilkolnak, erőszakolnak, így a civilek kénytelenek elhagyni otthonaikat.”

Objektum doboz

Kijev szerint ukrán állampolgárokat akaratuk ellenére hurcolnak Oroszországba

Az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Ljudmila Deniszova újságíróknak azt mondta, az orosz erők már több mint egymillió ukrán állampolgárt, köztük mintegy 200 ezer gyereket hurcoltak el Oroszországba. Az ukrán hatóságok értesülése szerint sokakat közülük előbb fogságban tartanak, ahol kínzásoknak is alávetik őket.

Ukrajna az egész Donyec-medencét fel akarja szabadítani

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani - jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjújában.

A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. „A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz” - fejtette ki a miniszter.

Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. „Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé” - mondta.

Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei „a végsőkig támogatják”, beleértve Oroszország „kiűzését” a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak.

„Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét” - vélekedett Kuleba. „Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket” - fűzte hozzá.

A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal.

Kuleba reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, miszerint még évtizedekbe is telhet, hogy Ukrajna csatlakozhassék az Európai Unióhoz. A miniszter leszögezte: ha Ukrajna nem kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, akkor az megtévesztő lenne az Európai Unió részéről, és ezt Ukrajna „nem fogja lenyelni”.

„Három hónappal ezelőtt ennek az országnak még kilátása sem volt a tagságra. Most arról vitatkoznak, hogy meddig fog tartani a csatlakozási folyamat” - jegyezte meg Kuleba. Szerinte most Ukrajna számára az lesz a legfontosabb, hogy júniusban megszerezze az EU-tagjelölti státust. Kitérve arra, hogy Macron és néhány más európai vezető a társulás más formáit javasolta Ukrajna számára, szerinte ez a csere nem elégítheti ki Kijevet.

„Ha nem kapunk tagjelölti státust, az csak egyet jelent: azt, hogy Európa megpróbál becsapni bennünket. Mi pedig nem fogjuk ezt lenyelni. Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol az emberek meghalnak azokért az értékekért, amelyeken az EU alapszik. És úgy gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani” - hangoztatta a külügyminiszter.

Az Azovsztalt az éjjel is ágyúzták az orosz egységek

Szvjatoszlav Palamar, a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén az orosz erőkkel harcoló Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdát arról tájékoztatta, hogy az orosz hadsereg az éjjel is ágyúzta és bombázta a gyártelepet, s ennek következtében az ukrán oldalon sokan súlyosan megsebesültek. Pontos számot nem közölt, ugyanakkor ismét sürgette, hogy gondoskodjanak a sebesült ukrán katonák kimenekítéséről.

Harkivban 44 civil holttestét találták egy épületrom alatt

Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy Izjum városában az egyik többemeletes, még egy márciusi orosz csapás következtében megsemmisült ház romjai alól 44 civil holttestét emelték ki. Úgy vélekedett, hogy ez újabb háborús bűntett, amelyet az orosz csapatok követtek el Ukrajnában, és amiért felelni fognak. Hozzátette, hogy Izjumnál még most is heves harcok dúlnak. Állítása szerint az ukrán fegyveres erők tartják állásaikat, de a város több, mint két hónapja ténylegesen orosz kézen van. Közölte, hogy  lehetetlen a lakosokat evakuálni, vagy humanitárius segélyt szállítani nekik.

Objektum doboz

A kijevi városi tanács kedden azt közölte, hogy a fővárosban mindeddig 390 épületben keletkeztek károk az orosz csapásokban. Ezek között 222 többlakásos épület, továbbá 75 oktatási, valamint 17 egészségügyi intézmény van. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vitalij Klicsko polgármester múlt szombaton kijelentette: május 9-e után Kijevbe az ott lakók „lassacskán kezdhetnek visszatérni”. Közölte, hogy jelenleg mintegy 2,2 millióan tartózkodnak a fővárosban.

Orosz tábornok: hat, fehér zászlóval fellobogózott civil járművet lőtt szét az ukrán hadsereg

Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkiv megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között - jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján.    

Mizincev szerint a bűncselekményről fénykép- és videófelvételeket készítettek az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központjának emberei, hogy ismét „a bucsai forgatókönyv szerint” próbálják meg lejáratni az orosz fegyveres erőket. A tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel.

Közölte, hogy „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok a Vinnica megyet Mohiljov-Podilszkijban a Poltavska utca 23. című iskolában  erődítményt alakítottak ki, az épület alagsorában erőszakkal összeterelt civileket tartanak fogva. A luhanszki „népköztársaságban”, Liszicsanszkban ezzel szemben nőket, gyermekeket és idős embereket zavartak el a 5. számú iskolában található bombabunkerből, ahol lőszerraktárt is létesítettek.

Mizincev szerint a Harkiv megyei Szlobozsanszke faluban a „nacionalisták” az 1. számú középiskola épületében alakítottak ki erődítményt, a közelében pedig tankokat és páncélozott harckocsikat helyeztek el, a létesítményhez vezető utakat pedig aláaknázták, amiről a helyi lakosságot nem értesítették.

Az ukrán gabona egyelőre nem szállítható

Ugyanekkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nemzetközi közösséget, segítsenek véget vetni az ukrán kikötők orosz blokádjának, lehetővé téve ezzel a gabonaexportot.

Hétfői Twitter-üzenetében Charles Michel szintén kiemelte: Odessza raktáraiban rengeteg gabona és kukorica vár elszállításra, s a blokádnak „rettenetes következményei lesznek sok, kiszolgáltatott helyzetben lévő országra nézve”.

Moszkva megerősítette Popaszna elfoglalását

Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő kedden megerősítette a luhanszki „népi milícia” hétfő esti bejelentését, miszerint befejezte a Donyec-medencében lévő Popaszna város területének „megtisztítását” az ukrán „nacionalistáktól”.

A katonai tárca szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a luhanszki erők az orosz hadsereg támogatásával áttörték „az ellenség mélyen kiépített védelmét”, és elérté a luhanszki „népköztársaság” közigazgatási határát. A tábornok szerint az offenzíva során „mintegy 120 nacionalista” életét vesztette, valamint 13 ukrán páncélozott jármű és 12 egyéb gépjármű megsemmisült.

Az éjszaka folyamán a harcászati légierő 16, a rakéta- és tüzérségi erők 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbi két fegyvernem 33 parancsnoki állást és öt lőszer- és üzemanyagraktárt is megsemmisített, aminek következtében „mintegy 380 nacionalista” életét vesztette, és 53 katonai eszköz üzemképtelenné vált.

A légvédelem hétfő este óta egy Szu-25-ös repülőgépet, három drónt, egy Tocska-U és három Szmercs rakétát lőtt le.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 163 repülőgépet, 124 helikoptert, 793 drónt, 300 légvédelmi rakétarendszert, 2979 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 351 rakétasorozatvetőt, 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2789 speciális katonai járművet veszítettek.

A helyi hatóságok közlése szerint Donyeckre az ukrán hadsereg kedden BM-27 Uragan rakétasorozatvetőből nyitott tüzet. Két polgári lakos megsebesült, több lakóházban károk keletkeztek.

Feltételei vannak az atomfegyverek bevetésének

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, arra a kérdésre válaszolva, hogy folyamodhat-e Oroszország megelőző taktikai atomcsapáshoz az ukrajnai konfliktusban, rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének feltételeit az orosz katonai doktrína „fekete-fehéren” rögzíti. A nukleáris elrettentésre vonatkozó, 2020 júniusában elnöki rendeletben lefektetett elvek értelmében Moszkva akkor vethet be atomfegyvert, ha megbízható információ szerint Oroszország és (vagy) szövetségesei területe ellen ballisztikus rakétatámadást indítottak, ha nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyverek vetettek be Oroszország és (vagy) szövetségesei területén, ha az ellenség hatást gyakorol Oroszország kritikus állami vagy katonai létesítményeire, amelyek kiiktatása meghiúsítaná a nukleáris erők válaszlépését, vagy ha egy Oroszország ellen hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió veszélybe sodorná az állam létezését.

A litván parlament népirtásnak minősítette az Ukrajnában történteket

A litván parlament kedden egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását - adta hírül weboldalán az LRT litván közszolgálati televízió.

„Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust” - áll az elfogadott indítványban, amely szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges fegyveresek háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, kiemelve Bucsát, Mariupolt, Irpinyt, Borogyankát és Hosztomelt.

Egy mentőtiszt szerint 57 embert találtak a templom mögötti sebtében ásott árokban Bucsában az orosz erők kivonulását követően
Egy mentőtiszt szerint 57 embert találtak a templom mögötti sebtében ásott árokban Bucsában az orosz erők kivonulását követően
Fotó: AFP/Sergei SUPINSKY

A határozat továbbá kimondja, hogy az orosz fél egész családok - köztük gyerekek - meggyilkolásával, emberrablással, nemi erőszakkal és holttestek meggyalázásával akarja megtörni az ukrán népet.

A képviselők emellett az elkövetők felelősségre vonását követelték, valamint felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy hozzon létre büntetőbíróságot az atrocitások kivizsgálására. Az intézményt fel kell ruházni a kormánytagokra és az államfőkre is vonatkozó nemzetközi elfogatóparancs kiadásának jogával is - teszik hozzá a határozatban.

Kapcsolódó írásaink