Külföld
A szankciócsomagot számos kritika éri
Kovács Zoltán: Az olajembargó-javaslat nagyon messze van attól, amit hazánk el tudna fogadni

Komoly akadályokba ütközik az Európai Bizottság (EB) legújabb, Oroszország elleni szankcióscsomag-javaslata. A Politico úgy értesült, az uniós nagykövetek szerdai tanácskozásán Szlovákia és Magyarország képviselője egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az orosz olaj kivezetésére javasolt ütemterv gazdasági öngyilkosságot jelentene a tengeri kijárattal nem rendelkező közép-európai országoknak. A lap által idézett álláspont egybevág azzal, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is mondott előző nap: az olajembargó lerombolná hazánk energiaellátásának biztonságát.
Karol Galek energiapolitikáért felelős szlovák miniszterhelyettes a Politicónak azt mondta, országa nem ellenzi magát a szankciós csomagot, azonban az az egy extra év, amit Brüsszel Szlovákiának és Magyarországnak adna az átállásra, nem elég. Előző nap egyébként a cseh kormány arról beszélt, hogy kész lenne támogatni a javaslatcsomagot, ha több haladékot kap.
Több déli országnak is vannak fenntartásai. Görögország, Málta és Ciprus nem akarja feladni olajszállítási szerződéseit Oroszországgal, ezért ellenzi azt a javaslatot, amely megtiltaná, hogy uniós zászló alatt hajózó tankerek orosz olajat szállítsanak. A görög álláspont szerint egy ilyen szankció csak ahhoz vezetne, hogy unión kívüli országok veszik át a megbízásokat, míg más uniós álláspontok szerint ez szükséges ahhoz, hogy tényleg legyen hatása az embargónak, írta a Politico.
Az északi országok és Hollandia a lap értesülése szerint nem az olajembargót firtatta, hanem azt vetették fel, hogyan egyeztethető össze a médiaszabadsággal három újabb orosz állami műsorszolgáltató betiltása az EU-ban. A szankciós csomag csak egyhangú döntés esetén valósulhat meg.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda este a BBC-nek azt mondta, az olajembargó-javaslat nagyon messze van attól, amit hazánk el tudna fogadni. Emlékeztetett, Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem politikai vagy bármilyen ízlés kérdése, hanem egyszerű fizikai oka van: nincsenek helyettesítő források, Magyarország tengerpartok nélküli ország, és egyszerűen nem lehet másképp olajat behozni az országba, mint vezetékeken keresztül. „A legrövidebb időszak, amely szükséges a változtatáshoz, három–négy év, nem beszélve arról a félmilliárd euróról, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar olajipar alkalmazkodjon” – fejtette ki.
Szijjártó Péter – aki tegnap Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Isztambulban – az MTI-nek azt mondta, a paksi atomerőmű két új blokkjának a megépítése Magyarország nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági, nemzetstratégiai érdekeit szolgálja. A Roszatom vezetői biztosították arról, hogy technológiai szempontból továbbra is képesek a beruházás végrehajtására. A magyar atomenergia-hivatal most vizsgálja azokat az engedélykérelmeket, amelyeket beadtak, és azt követően, hogy ezeket megkapják, az erőmű építési munkálatai a következő fázisba léphetnek.
A miniszter arra is felhívta a figyel-met, hogy elképesztő kihívások terhelik a világ energiapiacának működését, és az olyan országok, mint Magyarország, amely alapvetően az energiahordozók importjára kényszerül, különösképpen megérzik ezeket a nehézségeket. Rámutatott, hazánknak az az érdeke, hogy minél nagyobb mértékben önellátó tudjon lenni az energiatermelésben, és ehhez kapacitásokra van szükség, a legnagyobb sajátenergia-előállítási kapacitás lehetőségét pedig az atomenergia jelenti. „Az atomenergia olcsó, biztonságos és környezetkímélő módja az energia előállításának, és biztosítja azt, hogy Magyarország a rezsicsökkentés vívmányait meg tudja tartani, valamint a környezetvédelem területén vállalt céljainak is megfeleljen” – nyomatékosította.
A kijevi vezetést továbbra sem érdeklik a magyar és a szlovák kormány által is egyértelműsített fizikai realitások. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerda este egy tévéműsorban azzal fenyegetőzött, hogy az embargót ellenző országokat Oroszország cinkosának fogják tekinteni az Ukrajna területén elkövetett bűncselekményekben. Mint mondta, bármilyen érvük is van az érintett országoknak, „Oroszország oldalán játszanak”.