Külföld

A jó döntést hozta meg Magyarország

A fegyverszállítmányok veszélybe sodornák a kárpátaljai magyarokat

A Kárpátalját ért első orosz rakétacsapás is alátámasztja, a magyar kormány helyesen döntött az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok elutasításakor. Eközben a kijevi vezetés nemcsak hazánkkal, de eddigi legfőbb európai támogatójával, Németországgal is egyre súlyosabb diplomáciai konfliktusba kerül.

A jó döntést hozta meg Magyarország
Egy szálloda romjai Csernyihivben – Ukrajna több nyugati segítségben bízik
Fotó: AFP/Genya Savilov

A háború óta először érte rakétatámadás Kárpátalját kedden, a hírek szerint a támadás célpontja a volóci vasútállomás volt, sérültekről, valamint áldozatokról nem érkezett tájékoztatás. Az utóbbi hetekben az orosz hadsereg szisztematikusan rombolja az ukrán vasúti infrastruktúrát, hogy lassítsa vagy megakadályozza a nyugati fegyverszállítmányok eljuttatását a frontra. A hírek szerint a volóci állomás is azon a vasútvonalon fekszik, amelyen a Szlovákiából érkező fegyvereket szállítják.

Igor Konasenkov orosz védelmi szóvivő is megerősítette, hogy többek közt a volóci állomás mellett is megsemmisítették a transzformátorállomást, hogy megakadályozzák a külföldi fegyverek szállítását A támadás rámutatott, hogy a magyar kormány a helyes döntést hozta meg, amikor a béke pártjára állt, és elutasította, hogy Magyarországról, illetve azon keresztül bárki fegyvereket szállítson Kárpátaljára. Ezzel ugyanis csak az ott élő embereket, köztük az ottani magyarságot sodorná veszélybe – hangsúlyozta Menczer Tamás külügyi államtitkár a Kossuth rádióban.

Teljesen megalapozatlanok azok a hétfői kijelentések, amelyekkel hazánkat vádolta Olekszij Danyilov,  az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke, ugyanis Magyarország nem az orosz elnöktől, hanem a szövetséges hírszerző szolgálatoktól értesült az Ukrajna elleni orosz támadás előkészületeiről, valamint a lengyel titkosszolgálatoktól is kapott információt. A magyar vezetés emiatt tudott minden olyan információról, amiről szövetségesei is. Danyilov egy ukrán csatornán arról beszélt: „Magyarország nyíltan vállalja azt, hogy együttműködik Oroszországgal. Sőt mi több, Putyin előre figyelmeztette is arra, hogy lerohanják az országunkat” – mondta. Hozzátette, úgy gondolja, Magyarország arra számított, hogy elfoglalhatja Ukrajna egyes területeit.

Danyilov vádjaira és fenyegetőzésére Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár úgy reagált a Twitteren, hogy április 3-án a magyarok úgy döntöttek, hogy hazánk ne küldjön fegyvereket a háborúba. Úgy folytatta, tudjuk, ez nem teszik kijevi vezetésnek, ugyanakkor a magyar kormány nem fogja megváltoztatni álláspontját, akármilyen hamis hírekkel és hazugságokkal állnak elő.

Az ukrán vezetés nemcsak a Magyarországgal még meglévő kapcsolatainak leépítésén dolgozik elszántan. A német–ukrán kapcsolatok is egyre rosszabbak.

A legutóbbi diplomáciai csörte után, amikor a berlini ukrán nagykövet „sértődött májas hurkának” titulálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem látogat el az ukrán fővárosba, most a brüsszeli Politico szellőztette meg, hogy Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, aki elutazna Kijevbe, már három hete nem hajlandók felvenni a kapcsolatot. Ugyanakkor Ukrajna minden alkalommal arra szólítja fel a nyugati államokat, köztük Németországot is, hogy küldjenek még több fegyvert az ukrán hadseregnek.

Érdemes viszont felidézni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly decemberben még azt hangsúlyozta, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, hogy a világszervezet nem tartozik semmivel Ukrajnának. Úgy vélekedett, hogy a NATO-nak a saját tagállamait kell megvédenie, ha az ukrán hadsereg „elbukik” egy ilyen háborúban. Ukrajna viszont „előretolt állás” úgy, hogy nem tagja a NATO-nak – jegyezte meg.

Katonai támogatás Moldovának


Az Európai Unió a Moldovának nyújtott katonai támogatás jelentős növelését tervezi – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke moldovai látogatásán szerdán. Az Európai Tanács elnöke szerint logisztikai és kibervédelmi területen számíthat Chisinau uniós támogatásra, de további részleteket nem árult el. Maia Sandu moldovai elnök elmondta, az ország ugyan felkészült a pesszimista forgatókönyvekre is, egyelőre nem észlelnek közvetlen fenyegetést az ukrajnai háborúból adódóan.

Moldovához közel zajlanak a harcok, ráadásul orosz katonai vezetés kijelentette, célja megszerezni az ellenőrzést Ukrajna déli része fölött, ami kijáratot biztosítana számára a Dnyeszter-mellékhez. Ott található ugyanis a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter-melléki Köztársaság, ahol annak Moldovából való 1992-es de facto kiválása óta orosz békefenntartók állomásoznak. Az elmúlt hetekben több, bizonytalan eredetű robbantás is történt a szakadár államban.
(ŐM)

A NATO-t bírálta Ferenc pápa

„Oroszország kapujában ugat a NATO, ez vezethetett Ukrajna lerohanásához” – fejtette ki Ferenc pápa (képünkön) a Corriere della Sera olasz lapnak. A pápa sajnálatát fejezte ki a háború miatt, és bírálta az orosz ortodox egyház vezetőjét, amiért vallási szempontból védte az invá­ziót, és arra figyelmeztetett, hogy Kirill moszkvai pátriárka „nem válhat Putyin ministránsává” (az orosz ortodox egyház később közleményben úgy reagált, az egyházfő inkorrekt hangnemben adta vissza a megbeszélést az interjúban).

„Ukrajnában más államok okozták a konfliktust” – mondta Ferenc pápa, anélkül, hogy megnevezte volna, mely államokról van szó. A háborút más konfliktusokhoz hasonlította: Szíria, Jemen, Irak, és egyik háború a másik után Afrikában. „Nem tudom, hogyan válaszoljak arra – túl messze vagyok –, hogy helyes-e az ukránoknak fegyvereket szállítani” – mondta a pápa. „Ami világos, hogy ezen a földön fegyvereket tesztelnek... A háborúkat ezért vívják, hogy kipróbálják a fegyvereket, amelyeket készítettünk” – tette hozzá.
(CsAM) 

Kapcsolódó írásaink

Rakétatámadás érte Kárpátalját

ĀMenczer Tamás szerint vasútállomást érhetett találat - A robbanás 500 méteres körzetében betörtek az ablakok, a rakétadarabok pedig megrongálták a közelben lévő autókat, áldozatokról egyelőre nem tudni