Unásig ismételt vádak, dühös baloldaliak Strasbourgban

Ismét a hazánk és Lengyelország ellen indult, az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárások állását vitatták meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tegnap délután – egy hónapon belül immár másodszorra. A frakciók nevében csak egy-egy képviselő szólalhatott fel, a témában holnap állásfoglalásról is szavaznak.

Didier Reynders igazságügyi biztos hazánk kapcsán részletesen beszámolt arról is, hogy a múlt héten az Európai Bizottság (EB) elindította hazánkkal szemben az úgynevezett jogállamisági kondicionalitási mechanizmust. Beszélt arról is, hogy a hetes cikkely szerinti, Magyarország elleni eljárás az Általános Ügyek Tanácsában e hónap végén ismét napirendre kerül. Reynders szerint az unió pénzügyi érdekei veszélyben vannak hazánkban, sem Magyarország, sem Lengyelország esetében nem tud pozitív fejleményekről beszámolni.

Az Európai Néppárt képviseletében a holland Jeroen Lenaers csalódásának adott hangot, hogy nem képviselteti magát az EU Tanácsa nevében a francia soros elnökség. Üdvözölte, hogy az EB elindította a kondicionalitási mechanizmust.

A német szociáldemokrata Katarina Barley közölte, Magyarországon „kilenc éve nem voltak tisztességes választások”, az LMBTQ-személyeket pedig jogfoszttották. A liberális Renew képviselőcsoport nevében felszólaló Michal Simecka szerint az ukrajnai háború fényében nem félretenni kellene a jogállamisági kérdéseket, hanem éppen hangsúlyt helyezni rájuk, „nem lazíthatunk a szabályokon”.

A francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield közölte, sürgősen cselekedniük kell, és még a következő, svéd soros elnökség alatt továbblépni az eljárásokban, mert 2024-ben Magyarország lesz soros elnök, hazánkat pedig „nem tekintik teljes mértékű demokráciának”.

Susanna Ceccardi, az olasz Liga képviselője felszólalása kezdetén erős gesztusnak nevezte, hogy Ferenc pápa meghívására Orbán Viktor a választások után először a Vatikánba látogatott. A jobboldali politikus figyelmeztetett, hogy az unió demokratikusan megválasztott kormányokkal megy szembe, és megsérti a szubszidiaritás elvét, nem tartja tiszteletben a nemzetállamok szuverenitását. Emlékeztetett, Orbán Viktort negyedszerre választották meg, teljes mértékben demokratikus választásokon.

A lengyel kormánypárti Joachim Brudzinski elsősorban a háborúról beszélt felszólalásában, és Oroszországot ostorozta, majd határozottan számon kérte a parlamentet, hogy miért éppen a lengyel alkotmány napján tartották ezt a vitát.

A svéd szélsőbaloldali Malin Björk felszólalásakor a hallgatóság már láthatóan elvesztette érdeklődését a vita iránt, Björknek ugyanis a levezető elnök közbeavatkozását kellett kérnie, hogy lecsendesítse a hangosan beszélgetőket. A svéd képviselő az LMBTQ-személyek, „leszbikus testvérei” és más kisebbségek jogsérelmeire hívta fel a figyelmet. Szerinte őket egyenesen az állam támadja Magyarországon és Lengyelországon.

Hidvéghi Balázs fideszes képviselő szerint nem jogi, hanem politikai támadások célpontja hazánk. Ezt arra vezette vissza, hogy 2015-ben a magyarok elutasították a Soros György-féle nyitott határok politikáját, és közölték, csak a magyarok dönthetik el, kikkel akarnak együtt élni. Hangsúlyozta, a magyaroknak fontosabb gyermekeik védelme, mint hogy csatlakozzanak a legújabb genderőrületekhez. Nevetséges vádnak nevezte, hogy hazánkban nem szabad a sajtó. Mint mondta, az EP baloldalának az fáj, hogy Nyugat-Európával ellentétben hazánkban virágzik a konzervatív média. „A magyaroknak joguk van a saját országukhoz, nem akarjuk, hogy önök diktálják nekünk az értékeinket” – nyomatékosította. Az EP Hidvéghi szerint posztmodern boszorkányüldöző klubbá vált, amely hazánkra akarja erőltetni a radikális ideológiáját. A támadásokat szégyenletesnek és mérgezőnek nevezte.