Külföld
Hamar kibővülhet a NATO
Stoltenberg tárt karokkal várja a finneket és svédeket, Moszkva ismét figyelmeztette a két országot

Stoltenberg szerint erős politikai üzenetet hordoz, ha a szövetséges országok úgy döntenek, elfogadják Finnország és Svédország tagsági kérelmét, és ezzel kinyilvánítják, hogy a két ország biztonsága fontos minden NATO-tagállamnak.
Moszkvában kevésbé örülnének a finn és svéd csatlakozásnak, ahogy azt több vezető tisztségviselő is jelezte. Legutóbb Dmitrij Novikov, az Állami Duma külügyi bizottságának alelnöke beszélt arról az Izvesztyijának, hogy egészen biztosan megromlana Oroszország kapcsolata Svédországgal és Finnországgal, ha belépnének a NATO-ba. Ezt azt is jelentheti, hogy Oroszország felül akar majd vizsgálni bizonyos megállapodásokat, amelyeket a korábban semleges két északi országgal kötött. Az Izvesztyijában idézték a helsinki orosz nagykövetséget is, amelynek közleménye szerint „szükséges lesz lépéseket tenni az orosz érdekek biztosítására”. Novikov hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok romlása nem szükségszerűen terjedne ki a kultúrára a gazdaságra, és egyébként is Oroszországnak eltérő kapcsolata van az egyes NATO-tagállamokkal.
Liz Truss brit külügyminiszter egy szerda esti eseményen arról beszélt, London támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját – például Svédország és Finnország tekintetében –, és azt javasolja, a NATO globálisabb szemléletet fogadjon el, és fokozza a csendes-óceáni partnerekkel folytatott munkát. Ukrajnával kapcsolatban a tárcavezető úgy fogalmazott: „Nehézfegyverek, harckocsik, repülőgépek – meg kell nyitnunk a készleteinket, fel kell pörgetnünk a gyártást.” A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be tegnap Svédország miniszterelnöke, Magdalena Andersson.
Kína fegyvercsörtetése aggasztja Londont
Az Egyesült Királyság haderőinek főparancsnoka figyelmeztette Kínát. Kijelentette, a pekingi vezetésnek komoly következményekkel kell számolnia, ha megsérti a nemzetközi jogrendszert. Tony Radakin tengernagy ezzel arra utalt, hogy Kína az utolsó években egyre agresszívebben próbálja érvényesíteni Tajvannal kapcsolatos területi követeléseit. A brit főparancsnok azt is leszögezte, hogy a nyugati szövetségesek figyelmét az orosz–ukrán háború egyáltalán nem tereli el Kínáról. A tanácskozáson részt vevő dél-koreai Dzsung Hé-il tábornok szintén kijelentette, Kína viselkedése miatt országa vezetése fontolgatja, hogy csatlakozik-e az úgynevezett Aukus katonai szövetséghez, amelyet jelenleg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyág és Ausztrália alkot.
(DD)