Külföld
Az ENSZ-delegáció közelében csapódtak be lövedékek Kijevben
A főtitkár Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után elmondta, folynak a tárgyalások az immár szinte teljesen orosz ellenőrzés alá került Mariupol kikötővárosban rekedt civilek kimenekítéséről. Guterres „apokaliptikusnak” nevezte a mariupoli állapotokat, kiemelve, hogy az Azovi-tenger partján fekvő városban kialakult helyzet „válság a válságban”.
Zelenszkij videóüzenetében megerősítette, hogy az orosz erők Guterres látogatása idején is több rakétát lőttek ki Kijevre. „Ez sokat elmond arról, hogyan is áll Oroszország a nemzetközi szervezetekhez” - fogalmazott az ukrán elnök, és azt vetette Moszkva szemére, hogy a támadásokkal „meg akarta alázni az ENSZ-t és mindent, amit a szervezet képvisel”.
Saviano Abreu, az ENSZ egyik szóvivője azt mondta, Guterres megdöbbenését fejezte ki a légicsapásokkal kapcsolatban, amelyeket a delegációhoz közel hajtottak végre.
A főtitkár ellátogatott az ukrán főváros környéki településekre is, egyebek között a bucsai mészárlás helyszínére is.
„Háborúban mindig a civilek fizetik a legnagyobb árat” - szögezte le ezt követően.
Kijev előtt Guterres Moszkvába is ellátogatott, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és arra kérte Oroszországot, hogy az ENSZ-szel együttműködve tegye lehetővé a civilek evakuálását a bombázott területekről, különösen Kelet- és Dél-Ukrajnában, ahová Oroszország jelenlegi offenzíváját összpontosítja.
Halálos áldozata is van a kijevi támadásnak
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere pénteken közölte: legalább egy ember meghalt a csütörtöki támadásban.
Több kijevi újságíró szerint az áldozat Vira Hirics, a Szabad Európa Rádió producere, akinek holttestét a támadás másnapján találták meg a romok között.
Moszkva kijevi rakétagyár megsemmisítéséről számolt be
Lerombolták az Artem ukrán rakéta- és űrvállalat kijevi gyártóépületeit az orosz légierő nagy pontosságú fegyverei - közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentésben.
Konasenkov beszélt arról is, hogy az orosz egységek tengeri indítású Kalibr rakétákkal kiiktattak három vontatási alállomást Fasztiv, Krasznoszilka és Polonne vasúti csomópontnál. A rakétaerők az éjszaka folyamán 13 ukrán katonai létesítményt támadtak, egyebek között a Mikolajiv megyében lévő Gorohovszke faluban a harci személyzetével együtt megsemmisítették azt a Tocska-U rakétakilövő rendszert, amellyel (orosz állítás szerint )egy nappal korábban csapás mértek az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire.
A tábornok szerint a tüzérség az éjszaka folyamán 975 lőfeladatot hajtott végre, eltalálva 21 parancsnoki állást, 69 erődítményt, 763 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosítási területet, valamint 107 tüzérségi állást. A csapások megsemmisítettek több mint 280 ukrán „nacionalistát” és 38 páncélozott járművet.
Az orosz fegyveres erők precíziós föld-levegő rakétákkal tíz ukrán katonai létesítményt, köztük egy Illicsivka melletti lőszerraktárt találtak el, a légierő gépei pedig 112 katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást és négy lőszerraktárt likvidáltak.
A szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 142 repülőgépet, 111 helikoptert, 634 drónt, 278 légvédelmi rakétarendszert, 2638 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 304 rakéta-sorozatvetőt, 1175 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2467 különleges katonai járművet veszítettek.
A szakadárok 173 település „felszabadításáról” számoltak be
A luhanszki területvédelem törzse közölte, hogy a szakadár „népköztársaság” erői eddig 173 települést „szabadítottak” fel és vontak az ellenőrzésük alá. Az elmúlt nap folyamán egyébként a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitásban hét ember életét vesztette, 45 megsebesült, a luhanszkiban pedig négy lakos sebesült meg ukrán belövések következtében. Donyeckben kigyulladt egy olajtároló.
Az orosz Kurszk megye kormányzója közölte, hogy a határ menti Krupec községet aknavető-támadás érte, amit az orosz határőrök a tűz viszonzásával elfojtottak. A tisztségviselő szerint az incidensnek nem voltak áldozatai, anyagi kár nem keletkezett.
Mihail Mizincev vezérezredes azt állítja, hogy az ukrán fél továbbra is „gyártja az orosz hadsereget rágalmazó anyagokat”. Ezúttal szerinte a Donyec-medencei Liman városban lőttek az ukrán fegyveres erők külterületről lakott területeket, amit ukrán és nyugati újságírók biztonságos helyről, egyebek között quadcopterekről filmeztek, „orosz katonai atrocitásokról szóló álhírek illusztrálásához”.
Maria Zaharova, az orosz külügyi tárca szóvivője kifogásolta, hogy nyugati vezetők és a sajtóorgánumok kiforgatták és Moszkva általi nukleáris fenyegetésnek állították be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nemrégiben elhangzott interjúját, amelyben éppen arról beszélt, hogy Oroszország ellenzi az atomháborút. A tárcavezető egyebek között arra emlékeztetett, hogy éppen Moszkva igyekezett meggyőzni Washingtont, hogy erősítsék meg a Gorbacsov-Reagan-formulát, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek nyertesei, ezért soha nem szabad kirobbantani.
Zaharova idézte Lavrovot, aki az interjúban arról beszélt, hogy a nukleáris konfliktus kockázata valós, nem szabad alábecsülni és mindent el kell követni a megelőzése érdekében. „Nem engedhetjük meg a nukleáris háború gondolatát sem” - hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője. A szóvivő megjegyezte: a torzításnak az lehet a magyarázata, hogy Nyugaton lekapcsolták az alternatív információforrásokat, és az orosz nyilatkozatok az eredetihez közeli változat helyett csak a helyi média értelmezésében jutnak el az olvasóhoz.
Több ország Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság elhagyására szólította fel állampolgárait
Bulgária és Izrael április 28-a óta már nem ajánlja állampolgárainak, hogy Moldova és a
Dnyeszter Menti Köztársaság területén tartózkodjanak.
A két ország az említett területek elhagyását tanácsolja állampolgárainak, tudatta a Kyiv Independent.
A németek többsége helyesli Ukrajna támogatását nehézfegyverekkel
A németek többsége egyetért azzal, hogy hazájuk nehézfegyverekkel is támogatja az Oroszország indította háborúban védekező ukrán hadsereget - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített kutatás szerint egy hónap alatt megváltozott a közhangulat a védekezés mellett támadásra is alkalmas eszközök - harckocsik, harcjárművek - Ukrajnába küldésének ügyében.
Márciusban még a lakosság csaknem kétharmada, 63 százaléka ellenezte, hogy Németország ilyen fegyverekkel is segítse az ukrán hadsereget, a támogatók aránya pedig 31 százalék volt. Április végére az ellenzők aránya 39 százalékra süllyedt, és 56 százalék helyesli a kezdeményezést.
A kormánypártok hetekig folytatott viták után a napokban határozták el, hogy Németország úgynevezett könnyűfegyverel - főleg védekezésre szolgáló -, többnyire vállról indítható rakéták után nehézfegyverzetet is küld Ukrajnába, elsőként 50 Gepard típusú, légvédelmi fegyverrendszerrel felszerelt páncélozott, lánctalpas járművet.
A kormány közvetetten - a körkörös cserének nevezett megoldással - is igyekszik támogatni Ukrajnát. Ez azt jelenti, hogy német gyártmányú fegyverekkel segítenek ki országokat, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú - az ukrán hadseregben ismert, azonnal bevethető - fegyvereket. Elsőként Szlovéniával terveznek ilyen akciót.
A nehézfegyverek ügye a többi között azért vitatott, mert sokan attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet, aki ilyen fegyverekkel segíti az ukrán hadsereget. Ez az aggodalom erőteljes a német lakosságban. A ZDF Politbarometer nevű felméréssorozatának új adatai szerint a németek többsége, 59 százaléka gondolja, hogy a nehézfegyverek Ukrajnába szállítása miatt növekedik a nyugati országok elleni orosz támadás veszélye. Pártok szerinti bontásban is ez az uralkodó véleményáramlat, a Zöldeket kivéve minden parlamenti (Bundestag-) párt támogatóinak többsége érzi úgy, hogy a nehézfegyverek szállítása növeli az orosz támadás veszélyét.
Ugyanakkor március után áprilisban is 50 százalék mindazok aránya, akik szerint a szövetségi kormány mindent együttvéve éppen megfelelően támogatja Ukrajnát az orosz támadás elleni küzdelemben. Azok aránya, akik szerint Berlin túl kevés támogatást nyújt, a márciusi 37 százalékról 32 százalékra csökkent, és márciusi 7 százalék után 13 százalék véli úgy, hogy még több támogatást kell biztosítani Ukrajnának.
