Külföld

„A Nyugat a saját elveit is semmibe veszi”

Veszélyes folyamatot indíthat el, ha a különböző országok továbbra is ugyanúgy ellátják fegyverrel az ukrán hadsereget, mint eddig – állította az orosz külügyminisztérium szóvivője

Moszkva szerint az Európai Unió saját szabályait is áthágja, amikor fegyverrel támogatja Ukrajnát. Eközben a német parlament még több olajat öntene a tűzre, és nehézfegyvereket szállítana a háborúba.

„A Nyugat a saját elveit is semmibe veszi”
Ukrán katonák elesett társuk koporsóját viszik a vállukon Lvivben
Fotó: AFP/Yuriy Dyachyshyn

Saját kötelezettségvállalásaikat is megszegik azzal, hogy növelik a fegyverszállításaikat Ukrajna felé, jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője tegnap. A kijevi rezsimet támogató Nyugat nemzetközi kötelezettségeket sért, egyebek között az EU közös álláspontját, amely megtiltja a fegyverexportot, ha felmerül a nyilvánvaló kockázata annak, hogy a fegyvereket a fogadó országban belső elnyomásra fogják felhasználni, ha ez a nemzetközi humanitárius jog megsértéséhez vezet, ha hozzájárul a fegyveres konfliktusok kialakulásához, eszkalációjához – mondta.

Zaharova szerint a Nyugat durván semmibe veszi azokat a nemzetközi megállapodásokat, amelyek célja a nagy pontosságú fegyverek árnyékforgalomba kerülése kockázatának minimalizálása. A szóvivő egyebek között azt is elmondta, hogy Kijev hivatalosan nem lépett ki az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból.

Marija Zaharova válaszul Nagy-Britannia védelmiminiszter-helyettese, James Heappey kijelentésére, hogy Ukrajna támadhat brit fegyverekkel oroszországi célpontokat, azt írta Telegram-csatornáján: ebben az esetben Oroszország is támadást intézhet olyan NATO-tagállamok ellen, amelyek fegyvert szállítanak a kijevi vezetésnek. Sajtóértesülések szerint a lista élén Románia és Lengyelország szerepel.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat közleménye szerint Washington és Varsó olyan terven dolgozik, amelyeknek célja, hogy Lengyelország szoros katonai és politikai ellenőrzést gyakoroljon „történelmi birtokai” felett Ukrajnában. Szergej Nariskin, a szolgálat igazgatója szerint ez Ukrajna kettészakadásához vezetne.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója tegnap kijelentette, Ukrajna bármilyen módon megvédi magát az orosz katonai agresszió ellen, beleértve az Oroszországi Föderáció raktárai és bázisai elleni csapásokat is. Podoljak utalt arra, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott korábban, „Ukrajnának magának kell eldöntenie, hogy csapást mér-e orosz katonai célpontokra”.

Eközben a német szövetségi parlament arról döntött, hogy Németországnak nehézfegyverzettel is támogatnia kell az ukrán hadsereget. A Bundestag felszólította a kormányt, hogy Szlovénia után más országokkal is állapodjon meg abban, hogy az illető ország átad Ukrajnának szovjet gyártmányú fegyvereket, amelyeket Berlin német gyártmányú fegyverekkel pótol. Ugyanakkor a német kormánynak támogatnia kell Kijev erőfeszítéseit, hogy az orosz vezetéssel folytatott közvetlen tárgyalások révén tűzszüneti megállapodásra jusson.

Igor Konasenkov vezérőrnagy tegnap több ukrán rakétatámadás elhárításáról számolt be Herszon és Harkov települések közelében.

Két nagy erejű robbanás rázta meg az ukrán főváros, Kijev központját tegnap este. Az egyik rakéta lakott területet, a másik ismeretlen objektumot talált el.

Röviden

Képtelenségnek nevezte a háborút a 21. században tegnap az ENSZ főtitkára, amikor megérkezett Borogyankába, Kijev egyik külvárosába, ahol az ukránok azzal vádolják az országukat támadó oroszokat, hogy rendkívül súlyos visszaéléseket követtek el. Guterres Bucsába is elutazott, ahonnan felszólította Oroszországot, hogy működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal a kivizsgálásokban.
 

Lengyelország pótlólagos európai uniós forrásokat kért az országot a szomszédos Ukrajnából elárasztó több millió menekült elhelyezésének finanszírozásához – jelentette be Mateusz Morawiecki miniszterelnök, így indokolva a támogatás igénylését: Varsó sebesült ukrán katonákat is ápol, és megnyitotta „kapuit és szívét” 2,5 millió menekült előtt, valamint az EU eddig „egy fillért sem fizetett” a menekültek ellátására.
 

Joe Biden amerikai elnök az eddigi amerikai katonai segély több mint tízszeresét, 33 milliárd dollárt kért a kongresszustól Ukrajna támogatására. Az elnöki javaslat felhatalmazná az amerikai hatóságokat, hogy az orosz oligarchák befagyasztott amerikai vagyonának értékesítéséből befolyó összeget Ukrajnának adományozzák. A háború kezdete óta az Egyesült Államok Kijevnek juttatott katonai segítségnyújtása meghaladja a hárommilliárd dollárt.
(CsAM)

Kapcsolódó írásaink

Moszkva kész a gyors válaszra

ĀVlagyimir Putyin szerint elfogadhatatlan a külső beavatkozás a harcokba, eközben Washington újabb problémával szembesült a fegyverszállítások miatt