Külföld
Újabb kihívás előtt a jobboldal, jön a harc a Nemzetgyűlésért
– Mit mutatnak az eredmények?
– Marine Le Pen sokkal jobb eredményt ért el, mint az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson, két és fél millióval több szavazatot kapott. Macron ezzel szemben kétmilliót vesztett. Ennél is érdekesebb azonban a voksok társadalmi megoszlása. Macron és Le Pen fej fej mellett vannak a huszonöt és hatvan év közti választók közt. Az aktív réteg tehát egyaránt szavaz mindkettejükre, míg a hetven évnél idősebbek hetvenegy százaléka inkább Macront választotta. Az elnök emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, ez pedig azokat, akik már most nyugdíjasok, értelemszerűen kevésbé aggasztja, mint az aktív dolgozókat. Le Pen többséget szerzett az alkalmazottak és a munkásosztály körében, míg a legjobban fizetett szakmákban dolgozók túlnyomórészt Macronra szavaztak.
– Marine Le Pen többséget szerzett a tengerentúli területeken, például Martinique, Guadeloupe, Francia Guyana megyékben. Mi ennek az oka?
– Öt év alatt Le Pen meg tudta fordítani az erőviszonyokat ezeken a területeken. Ez azt jelenti, hogy bár a baloldali, liberális média folyton a szélsőjobboldali veszéllyel, rasszizmussal riogatott, ez nem hatott. A tengerentúli területeken rengeteg tüntetés volt a koronavírus-korlátozások miatt, a rendőrség pedig brutálisan lépett fel. Sokkal jobban értik a hazafias, népszerű Le Pent, mint Macron kissé arrogáns, elitista menedzser-hozzáállását.
– Mire számíthat Marine Le Pen a júniusi törvényhozási választásokon?
– Bonyolult lesz Le Pen számára, mert elutasítja, hogy pártja együtt induljon Éric Zemmour jelöltjeivel. A baloldalon viszont lesz szövetség, tehát kulcskérdés, hogy a jobboldal is össze tud-e fogni. Ráadásul több jobbközép politikus hajlik arra, hogy összefogjon Macron pártjával, hiszen a Republikánusok sok helyütt vannak pozícióban, ám nagyon rosszul állnak
a felmérésekben.
– A francia rendszerben csak egyéni körzetek vannak – a győztes mindent visz –, és kétfordulós a választás. Ez nem nehezíti a helyzetét?
– De, hiszen tökéletesen ellentétes a Nemzeti Tömörülés érdekeivel. Mindig van lehetőség összefogni ellene a második fordulóban. Most mindössze nyolc parlamenti mandátumuk van, ez nem tükrözi a párt támogatottságát. A rendszer eredetileg a stabilitást hivatott szolgálni, de kérdéses lesz a legitimitása annak a többségnek, amit Macron szerezhet így. A hétvégén az összes választásra jogosultnak csak harmincnyolc százaléka támogatta, s a törvényhozási választásokon várhatóan jóval alacsonyabb lesz a részvétel. Macronnak tehát úgy lehet többsége, hogy a francia társadalom jelentős többsége nem támogatja.
