Nem papírforma Macron győzelme

Az öt évvel ezelőtti voksoláshoz hasonlóan ezúttal is Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A hivatalban lévő liberális elnök a múlt vasárnapi első fordulóban 27,84, a jobboldali, szuverenista Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke pedig 23,15 százalékot szerzett – az április 24-i döntő tehát köztük fog eldőlni, egyikőjüknek többséget kell szereznie. Szorosan mögöttük a harmadik helyet a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon szerezte meg 21,95 százalékkal. Éric Zemmour jobboldali publicista 7,07 százalékot szerzett, a jobbközép Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse 4,78-at, a zöldpárti Yannick Jadot pedig 4,63-at. A többi jelölt – köztük Anne Hidalgo szocialista párizsi főpolgármester, aki 1,75 százalékot kapott – nem érte el a négy százalékot.

Már a választások estéjén bejelentette Jadot, Hidalgo és Pécresse is, hogy a második fordulóban Macront támogatja, míg Zemmour Le Pen mellé állt. Mélenchon még nem döntött, de azt már előre jelezte, hogy Le Pen elleni szavazásra biztatja a híveit, szóval a kérdés csupán az, hogy kiáll-e Macron mellett nyíltan vagy sem.

Az első forduló eredménye alapján a társadalom három fő csoportra tagolódik: a Macron köré rendeződő centrista polgárságra, a Le Pen és Zemmour köré gyűlő jobboldalra, valamint a Mélenchon által megszólított harmadra, magyarázta lapunknak Thibaud Gibelin, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégoktatója. Rámutatott, bár a döntő Le Pen és Macron között fog eldőlni, Mélenchon nem sokkal maradt le mögöttük, és nem tudni, hogy az ő több mint húszszázalékos tábora hogyan dönt majd, követik-e a baloldali politikus felszólítását, hogy szavazzanak mindenáron Le Pen ellen. Gibelin szerint nyitott kérdés, hogy létre tud-e jönni egy „populista front”, ahol nem számít, hogy a támogatói jobbról vagy balról jönnek. A francia szakértő úgy látja, Le Pennek elég nehéz lesz megszereznie a többséget a második fordulóban.

Thibaud Gibelin nagyon érdekes fejleménynek nevezte a Republikánusok látványos összeomlását. A veszteségük mértékét jelzi, hogy legutóbb, öt éve François Fillon húsz százalékot szerzett az első fordulóban, és ez a jobbközép párt rosszabb eredményei közé tartozik – ehhez képest most Pécresse öt százalékot se tudott összeszedni. A szakértő emlékeztetett, a szocialisták már öt éve összeomlottak. Ezeknek a pártoknak az elitje jellemzően a Macron mögött álló A Köztársaság Lendületben (LREM) pártban szerveződött újra össze. A helyi vezetők, polgármesterek közt azonban más a kép, sokakat megszólított Zemmour. Mindez azért is fontos, mert júniusban parlamenti választásokat tartanak. Fontos lesz, hogyan tud majd együttműködni Le Pen és Zemmour, mert a várhatóan összeomló Republikánusok egy része vélhetően Macronhoz áll át, mások azonban építhetnek egy jobboldali alternatívát.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a francia társadalom jelentős részében nagyon komoly Macron elutasítottsága, ezért korántsem biztos, hogy minden szavazó követni fogja azokat az ajánlásokat, amelyeket már a választás estéjén javasoltak a kieső jelöltek. Rámutatott, elég sokan vannak, akik azt mondják, bárkire szavaznak, csak nem Macronra – Mélenchon híveitől például különösen távol áll a liberális államfő gazdaságpolitikája.