Külföld
Félreértelmezik a szlovén voksot
A világsajtó ugyan a konzervatív politika bukásáról beszél Janez Jansa kormányának veresége kapcsán, ennek okai viszont teljesen másra vezethetők vissza
Még ki sem hirdették a vasárnapi szlovéniai választások hivatalos végeredményét, a nemzetközi progresszív sajtó máris ezzel próbálja semlegesíteni a magyarországi konzervatív győzelem után megmaradt kellemetlen szájízét. A nemzetikonzervatív-ellenes han-gulatkeltés terén mindig élen járó New York Times most is Janez Jansa vereségét a „szélsőjobboldal”, és az Orbán Viktor-féle „populizmus” bukásának jelentette ki. Ezzel szemben a világsajtót ellepő téves értelmezések eloszlatása érdekében érdemes elgondolkodni Robert Golobnak a választások előtt csak négy hónappal alapított pártja győzelmén.
Először is Janez Jansa politikája nem bukott el, hanem Szlovéniában egy politikai átrendeződés történt. Jansa Szlovén Demokrata Pártja (SDS) vsárnap két mandátummal többet szerzett a választásokon a 2018-as eredményéhez képest, és az egyéni szavazók között is több szavazatot kapott. Ez érvényes koalíciós partnerére, a Matej Tonin vezette kereszténydemokratákra (NSi) is, akik eggyel több mandátumot kaptak. Nem jutott be viszont a parlamentbe volt koalíciós partnere, Marjan Sarec pártja (LMS).
Másodszor pedig sokat segített Golob Szabadság Mozgalom (GS) nevű új pártjának, hogy a baloldali minipártok támogatottsága szinte teljesen összeomlott, többségük kiesett a parlamentből, és az épp hogy csak bekerülő Szociáldemokraták (SD) és a Baloldal (Levica) ugyancsak elvesztette szavazóinak majd felét. Így a korábbi kilenc helyett most csak öt parlamenti párt képviseli a szlovénokat. Janez Jansa maga is úgy értelmezte a választások kimenetelét, hogy a szavazók „megunták” az eddigi ellenzéket, és kisöpörték azt a parlamentből.
A harmadik, kissé váratlan oka a választások eredményének az, hogy Golob meg tudta magának nyerni a keresztény szavazókat. A Blagovest katolikus hírportál cikke úgy fogalmazott, a hívők közt sikert aratott az „új arc” stratégiája, miközben sokan azok közül, akik a vasárnapi miséről egyenesen a választóurnákhoz járultak, nem ismerték Golob választási programját. Amire viszont a keresztény szavazók is vágytak, az egy friss irány volt, „antipolitika”, fogalmazott a katolikus hírportál. Emellett a keresztény hívők közt sokan voltak olyanok is, akik a vég nélküli kormányellenes diák- és civil tüntetések befejezését akar-ták látni, és úgymond a „béke érdekében” a társadalmi megbékélést ígérő jelöltre szavaztak.
Szlovéniában a „friss arcok” választási sikere nem ismeretlen jelenség, említsük csak Zoran Jankovics, Miro Cerar vagy Marjan Sarc példáját. De a tapasztalatok azt mutatják, ezek választási népszerűsége nemigen éli túl az első választási ciklust, és a helyi elemzők közül néhányan Robert Golobnak sem jósolnak hosszabb sikert.
Beavatkozási kísérletek, bolgár minta
„A vasárnapi választások eredményeképp baloldali többség várható az új szlovén parlamentben, élén a szavazatok relatív többségét megszerző balliberális Szabadság Mozgalom párttal” – nyilatkozta lapunknak Halkó Petra, a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Emlékeztetett, az elmúlt időszakban a Janez Jansa vezette jobboldali Szlovén Demokrata Pártot célzó kampányszerű beavatkozási kísérleteket lehetett tapasztalni, amely Nyugatról érkező támogatás kétségkívül hozzájárult a frissen alakult párt sikeres kampányához.
„E jelenség egyáltalán nem példátlan, nemrégiben Bulgáriában láthattunk hasonlót” – jegyezte meg. Halkó Petra hozzátette, Robert Golob a gazdasági elit, média és civil szervezetek által biztosított hátszél ellenére is koalícióra kényszerül a szociáldemokratákkal, a parlamentben pedig az erős nemzeti ellenzékkel kell majd szembenéznie.
(ŐM)
