Ostrom helyett blokád Mariupolban

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön elrendelte a mariupoli Azovsztal acélmű ostromának leállítását, miután az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a város többi részét elfoglalta a hadsereg. Úgy fogalmazott: zárják le ezt az ipari övezetet, hogy egy légy se juthasson át. Az elnök azt hangoztatta, hogy a létesítményt megostromolni nem célszerű.

Az ostrom helyetti bokád elrendelésének egyik oka az lehet, hogy korábban Volodimir Zelenszkij azzal fenyegetett, ha az orosz katonák végeznek az acélműben lévő ukrán katonákkal, megszakítja a béketárgyalásokat. A másik – valószínűbb – ok, hogy az acélmű alatt egy még a Szovjet­unió idején épített, nagy kiterjedésű bunker- és alagúthálózat található, amelyet arra terveztek, hogy egy NATO általi atomcsapás idején az üzem mind a negyvenezer dolgozóját megvédje. Ennek bevétele hagyományos módon óriási veszteségeket követelne az oroszok oldalán is. Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azovsztal területén mintegy kétezer ukrán tartózkodik jelenleg.

Mariupol elfoglalása stratégiai fontosságú az oroszok számára, mert ez lehetővé tenné a szárazföldi összeköttetést a 2014-ben elcsatolt Krím félsziget és az oroszbarát, szakadár Donyec-medence között. Továbbá mivel az ukrán csapatok az ostrom során nem tudták lerombolni a város kikötőjét, így az orosz hadsereg utánpótlása is lehetővé válik az Azovi-tengeren keresztül.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a várost tegnap sikeresen elhagyta négy, civilekkel teli busz. Az orosz hadsereg kelet-ukrajnai hadműveletének eredményeképpen orosz uralom alá került a Lu-hanszk megyei Kreminna és Sztaraja Krasznjanka település. A legnagyobb előrehaladást az orosz hadsereg ebben a megyében érte el. A jelek szerint az ukrán hadsereg a visszavonulást készíti elő a Donyec folyóig, legalábbis erre utal az, hogy több hidat is felrobbantottak az ukrán utászegységek.

Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának (Független Államok Közössége) vezetője kijelentette, az orosz–ukrán tárgyalások gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ukrán tárgyalási pozíció nem következetes és hogy a megbeszéléseket Kijev agresszív retorikával kíséri. Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán elnök azt mondta, ő még nem látta azt az orosz megállapodástervezetet, amit a Kreml közlése szerint szerdán adtak át Kijevnek, elmondta, érthetetlennek tartja miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök. Hozzátette, Moszkva továbbra is várja Kijev válaszát.

Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén – jelentette ki Annalena Baerbock zöldpárti német külügyminiszter az Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Tallinnban. Ugyanakkor egyes források szerint a német védelmi minisztérium által Ukrajnának jóváhagyott fegyverek típusait tartalmazó, eredetileg 48 oldalas listát 24 oldalra rövidítette, és azon csak három nehézfegyvertípus maradt az ukránok által kért 15-ből.

„Az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának” – jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban elmondott beszédében. Közölte: „Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved.”

Oroszországban beutazási tiltólistára került 29 amerikai felsővezető, üzletember, szakértő, újságírók, köztük Mark Zuckerberg a Facebook és anyavállalata, a Meta társalapítója és Kamala Harris amerikai alelnök. Moszkva lépése válasz az Egyesült Államok által bevezetett szankciókra.

Immár meghaladja a 7,7 milliót háború miatt lakóhelyüket elhagyó, de belföldön maradók száma Ukrajnában – közölte az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM). A külföldre távozott több mint ötmillió emberrel együtt a háború elől menekülők száma immáron közelít a 13 millióhoz. Azoknak, akik még saját lakóhelyükön tartózkodnak, a kilenc százaléka – mintegy hárommillió fő – azért nem indult egyelőre útnak, mert nincs elég pénze ahhoz, hogy kifizesse az utat és biztosítsa a megélhetését.

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam – köztük Magyarország –, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám, jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes. Többek között felszólítják az Európai Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg az eddigi projektek befejezésére kiszabott időt. (ŐM)