Külföld
Egyetértés a békéért
Szimbolikus értékű látogatás: Ferenc pápával találkozott első hivatalos külföldi útján Orbán Viktor

Az április 3-i választások utáni első hivatalos látogatására a Vatikánba utazott csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, akit magánkihallgatáson fogadott Ferenc pápa. „A magyar történelem logikájából az következik, hogy Magyarország megkülönböztetett módon tekintsen a kereszténység központjára, a Vatikánra és a Szentatyára” – nyilatkozta Orbán Viktor a találkozó után a közmédiának. A találkozót az egyházfő kezdeményezte: ezzel kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott, nagy magyar tradíciót folytatott azzal, hogy választási győzelmüket követően a Szentatya meghívását fogadta el elsőként.
Kiemelte, ennek különös jelentőséget ad a háború, hiszen a Szentatya közismert arról, hogy a béke érdekében mozgósítja befolyását és Magyarország is azt az álláspontot képviseli, hogy minél hamarabb béke legyen. A találkozó központi témája volt az Ukrajnából menekülők magyarországi fogadása és ellátása. A miniszterelnök nyilatkozatában emlékeztetett, népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb – 640 ezer – menekültet Ukrajnából, sőt befogadta azokat a diákokat is, akik nem ukránok, de Ukrajnában tanultak és most valószínűleg Magyarországon tudják majd folytatni tanulmányaikat. „Minden idők legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítjuk. Ez elismerést és tiszteletet vált ki mindenhol a világban” – hangsúlyozta. A kormányfő nyilatkozata alapján a magyarok erőfeszítéseiről a Szentatya is elismeréssel szólt, „arra biztatott, hogy ezt a jó szokásunkat ne adjuk föl”. „Arra kértem Ferenc pápát, hogy támogassa a béke érdekében tett erőfeszítéseinket” – mondta.
A miniszterelnök szerint Vatikánnal nem politikai, hanem spirituális és lelki kapcsolatot ápol egy ország. Hozzátette, a Vatikán és a magyar állam közötti legfontosabb egyetértés pedig a családok tekintetében alakult ki. „Mi mindannyian azt gondoljuk itt Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy a korunk legfontosabb közössége a család. Ez a végső mentsvár és a végső menedék a modern ember számára, ezért minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a Szentatyára” – fejtette ki.

A családvédelem ügyének aktualitást át a magyarországi választásokkal egy időben tartott gyermekvédelmi referendum, amely rekordot is döntött, hiszen a rendszerváltás óta sosem szavaztak még hazánkban ennyien – mintegy 3,7 millióan – egy irányba. Ferenc pápa többször is keményen bírálta a genderlobbit. Egy 2015-ös nyilatkozatában rosszindulatú, alattomos indoktrinációnak nevezte, hogy genderelméletet tanítanak a gyerekeknek az iskolában. Ideológiai gyarmatosításról beszélt és azt mondta, a genderelmélet része a hagyományos családi értékek és a házasság elleni globális háborúnak.
Orbán Viktor a találkozón hivatalosan is meghívta a pápát, hogy jövőre látogasson hazánkba. Az egyházfő pedig el is fogadta a meghívást, Orbán Viktor „biztatóan pozitív választ” kapott.
Ferenc pápa tavaly szeptemberben járt már Budapesten, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjét celebrálta a Hősök terén, óriási tömeg előtt. A Szentatya elismeréssel szólt a kongresszusról és hazánkról, Erdő Péter bíborosnak küldött levelében úgy fogalmazott: „apostoli utamról visszatérve, szívemben őrzöm azokat a nagy pillanatokat, amelyeket Isten népével együtt éltem meg, akik imádságban egybegyűltek”. A Magyar Kurírnak azt nyilatkozta: „a magyarok rengeteg értékkel büszkélkedhetnek, és különösen megragadó, milyen érzékenyek az ökumenizmus iránt”. Magánkihallgatáson is fogadta az egyházfő Erdő Péter bíborost, akinek azt mondta, ismét hangsúlyozta a találkozások során szerzett kedvező élményeit, és kitért a szívélyes beszélgetésre, amelyet az ország vezetőivel folytatott. Köszönetet mondott a bíborosnak azt az előrelátást is, amellyel jó megoldásokat javasolt a rendezvény szervezése során jelentkező problémákra és kihívásokra.
Ferenc pápa tavalyi látogatását megelőzően kétszer járt hazánkban katolikus egyházfő, Szent II. János Pál pápa, 1991-ben és 1996-ban. Orbán Viktor utoljára 2010 decemberében járt hivatalos látogatáson a Vatikánban, amikor XVI. Benedek fogadta. Ferenc pápánál ez volt az első hivatalos látogatása, ugyanakkor hivatalos tárgyalást folytattak a tavaly NEK alkalmával.
A Szentatyánál tett látogatása után Orbán Viktor Rómában találkozott Matteo Salvinivel, a Liga párt vezetőjével. Olasz lapok a Ligára hivatkozva azt írták, a tárgyalás középpontjában Olaszország és Magyarország nemzetközi helyzete és kapcsolatai állnak, különös tekintettel a gazdaságra és a beruházásokra. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a Facebookon azt írta, Salvini elsőként gratulált Orbánnak és a magyar népnek a választások eredményéhez, s ezt most személyesen is alkalmuk volt megköszönni.
Poszttraumás stressz
A brüsszeli liberálisok képtelenek magukhoz térni, amióta április 3-án a Fidesz–KDNP minden korábbinál nagyobb támogatottsággal, negyedszerre is kétharmados többséget szerzett. A honi sajtóban is egymást érik a szerény tájékozottsággal megalapozott spekulációk, hogy miért a Vatikánba, Ferenc pápához vezetett Orbán Viktor első hivatalos útja a választások után, de nem ők viszik a prímet. Nehéz felvenni a versenyt Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselővel, aki a vatikáni látogatás híréről így számolt be: „Orbán Viktor első külföldi útja az »újraválasztása« (sic!, komolyan idézőjelbe tette) egy nem EU-s országba vezet.” Milyen szintje az az elmebajnak, amikor egy Ferenc pápánál tett látogatást valaki így fogalmaz meg? Persze nincs egyedül, szerdán is hazánkról vitáztak az EP-ben – mintha még nem tették volna elégszer –, és a balliberális képviselők, a magyarországiakat is beleértve, egymásra licitálva fenyegetőztek és toporzékoltak. Láthatóan nem segít rajtuk a csoportterápia.