Külföld

Ismét szólt a légiriadó Kijevben

Hétfőn ismét megszólaltak a légiriadó hangjai Kijevben, miközben a luhanszki régió polgári lakosságát evakuációra szólította fel az ukrán vezetés. Lvivet reggel robbanások rázták meg.

Ismét szólt a légiriadó Kijevben
Sűrű füst gomolyog Lviv felett
Fotó: Anadolu Agency via AFP

Legalább öt robbanás hallatszott hétfőn reggel a lengyel határ közelében található Lviv nyugati részén. 

A BBC helyszíni tudósítóinak közlése szerint sűrű, fekete füst száll fel a robbanások helyszínén. Beszámoltak arról is, hogy láttak egy rakétát repülni még a becsapódás előtt.

Objektum doboz

A Lviv elleni támadásban hat ember meghalt, nyolc megsebesült - közölték a helyi hatóságok hétfő reggel.

„Egyszerre öt erőteljes rakétacsapás érte a polgári infrastruktúrát a régi európai városban, Lvivben” - jelentette be Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Az értesülést megerősítette a város polgármestere, Andrij Sadovij.

Makszim Kozisztkij regionális kormányzó azt közölte, hogy hat ember meghalt és nyolcan megsebesültek, amikor Lvivben rakéták csapódtak be katonai létesítményekbe és egy autógumi-szervizbe.

A helyi vasúttársaság azt közölte Telegram oldalán, hogy „több rakéta vasúti létesítmények közelében csapódott be”, de nem követelt áldozatokat és nem okozott fennakadást a vasúti forgalomban.
„Helyre fogjuk hozni a megrongálódott infrastruktúránkat. A vasút továbbra is üzemel” - közölte a vállalat igazgatótanácsának elnöke, Olekszandr Kamisin, aki egy fotót tett közzé, amelyen égő házak láthatók közvetlenül a vasúti pálya mellett.

A frontvonaltól távol eső Lviv és Nyugat-Ukrajna az orosz invázió február 24-i kezdete óta ritkán került bombázások célpontjába.

Március 26-án Lvivet orosz csapások sorozata érte, amelyek közül kettő egy üzemanyagraktárt talált el, és a helyi hatóságok szerint öt ember megsebesült. A város volt a célpontja egy március 18-i csapásnak is, amely egy repülőgép-javító üzemet ért a repülőtér közelében, de nem követelt áldozatokat.

Március 13-án pedig orosz pilóta nélküli repülővel vettek célba egy nagy katonai támaszpontot Lvivtől mintegy 40 kilométerre északnyugatra, legalább 35 ember meghalt és 134 megsebesült.

A lengyel határhoz közel fekvő Lviv a kitelepítettek menekültvárosa lett, és a háború elején több nyugati nagykövetségnek adott otthont, amelyeket Kijevből telepítettek át.

Moszkva: Fegyverszállítmányokat semmisítettek meg az orosz egységek Lvivben

Az orosz védelmi tárca szóvivőjének közlése szerint külföldi fegyverszállítmányokat semmisítettek meg Lvivben az orosz légierő.

Precíziós levegő-föld rakétákkal semmisítette meg az orosz légierő Lviv térségében az ukrán fegyveres erők logisztikai parancsnoksága 124. egyesített logisztikai támogató központját, benne az elmúlt hat nap alatt beérkezett külföldi fegyverszállítmányokkal - jelentette ki hétfő esti hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy.

Konasenkov szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétákkal 16 ukrán katonai létesítményt pusztított el, köztük egy nagy lőszerraktárt is a Kijev környéki Vaszilkiv település közelében. Emellett orosz harci gépek 84 katonai létesítményre mértek csapást, köztük Dnyipróban egy Tocska-U harcászati rakéta-robbanófejeket javító üzemre. A rakétaerők és a tüzérség egységei a hadijelentés értelmében 331 katonai létesítményre mértek csapást.

Légiriadó szólt Kijevben

Az ukrán főváros lakói hétfőn sziréna hangjára ébredtek, amiről a Sky News újságírója osztott meg egy videót a Twitteren:

Objektum doboz

Eközben a luhanszki régió kormányzója ismételtek evakuációra szólította a civileket, mondván: talán ez az utolsó esély arra, hogy megmenthessék a polgári lakosság életét.

Az orosz erők megpróbálják bevenni Herszont

Az ukrán védelmi minisztérium közölte: az orosz egységek próbálnak bejutni Herszon régióba. „Az ellenfél nem hagy fel a rakétabombázással Ukrajna kritikus infrastruktúra objektumaira„ – áll a közleményben.

Fogolycserét ajánló videofelvételt tettek közzé az ukránok és az oroszok is

Viktor Medvedcsuk Moszkva-barát ukrán politikus és üzletember a mariupoli civilekre, orosz fogságba esett két brit katona pedig Medvedcsukra való kicserélését kérte egy-egy videóban, amelyet egy órán belül tettek közzé hétfőn Ukrajnában és Oroszországban.

Az ukrán állambiztonsági szolgálat a Facebookon hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyben a hazaárulással vádolt, oroszbarátként számon tartott Viktor Medvedcsuk ukrán politikus és vállalkozó azt javasolja: cseréljék el őt az ostromlott Mariupolban rekedt civilekért és a várost védő ukránokért. A felvételen arra kéri Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt: fontolják meg ajánlatát.

Medvedcsuk az Ellenzéki Platform - Az Életért elnevezésű oroszbarát párt volt vezetője. A Forbes magazin szerint a 12. leggazdagabb ember volt Ukrajnában 2021-ben. Személyes kapcsolatok fűzik Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, aki a politikus egyik lányának a keresztapja.

Medvedcsukot múlt kedden fogta el az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy különleges művelet során. A 67 éves oligarcha - akit hazaárulással és terrorizmus finanszírozásával vádolnak - az orosz invázió kezdete előtt szökött meg házi őrizetből.

Eközben orosz hadifogságba esett két brit férfi, Sean Pinner és Aiden Aslin egy felvételen arra kérte Boris Johnson brit miniszterelnököt, hogy gondoskodjon szabadulásukról, érje el, hogy kicseréljék őket az Ukrajnában fogva tartott Viktor Medvedcsukra.

Orosz információk szerint a két brit Mariupolban harcolt az ukránok oldalán. Állítólag azt követően kerültek hadifogságba, hogy egységük megadta magát az oroszoknak. Videójukat az orosz állami médiában tették közzé. A felvételen megviseltnek tűnnek, de azt mondták, hogy megfelelő bánásmódban részesültek. A videóból nem derült ki, hogy a britek donyecki szakadárok vagy orosz katonák fogságában vannak-e.

Shaun Pinner, a 48 éves veterán katona családja Londonban közleményben hangsúlyozta, hogy a férfi se nem önkéntes, se nem zsoldos; négy éve él Ukrajnában, „fogadott hazájában”; ukrán felesége van, és „hivatalosan, az ukrán törvények alapján szolgál az ukrán hadseregben”.

Zelenszkij bírálta, hogy késnek az országába irányuló fegyverszállítmányok

Az ukrán elnök vasárnap bírálta, hogy késnek az országába irányuló fegyverszállítmányok.

Volodimir Zelenszkij esti videóbeszédében kifejtette: ”minden késedelem a fegyverek terén, minden politikai késedelem engedélyt ad Oroszországnak, hogy elvegye az ukránok életét. Oroszország így értelmezi ezt. A valóságban nem így kellene lennie„ - mondta.

Katonai szakértők úgy vélik, hogy Ukrajnának az ország keleti részén lényegesen több nehézfegyverzetre lesz szüksége ahhoz, hogy ellenálljon a támadásoknak.

Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg a közeljövőben offenzívára készül a kelet-ukrajnai Donyec-medence ipari térségében.
”Ahogy az orosz csapatok Mariupolt pusztítják, úgy akarnak más városokat és közösségeket is kiirtani a donyecki és luhanszki területeken„ - mondta.
A hetek óta ostrom alatt álló Mariupol kikötővárosban vélhetően több ezer lakos vesztette életét.

Zelenszkij köszönetet mondott a partnereinek, akik ”tényleg mindenben segítenek, amiben csak tudnak. „De azoknak, akiknél vannak a szükséges fegyverek és lőszerek, és késlekednek a szállításukkal, tudniuk kell, hogy a csata sorsa rajtuk is múlik. Az emberek sorsa, akiket meg lehet menteni” - tette hozzá az ukrán államfő.

Ukrán vesztséglistát hozott nyilvánosságra az orosz védelmi minisztérium

Először hozott nyilvánosságra a háború kezdete óta ukrán veszteséglistát hétfőn az orosz védelmi minisztérium, az elesettek névsora 23 367 ember személyi adatait tartalmazza.

A moszkvai katonai tárca az ukrán hadsereg, a nemzeti gárda és a külföldi zsoldosok veszteségeiről szóló, a Telegram-csatornáján megosztott adatokat megbízhatónak nevezte, a gárda esetében megjegyezve, hogy az információk valódi ukrán dokumentumokból származnak. A hivatalos iratokra hivatkozó közlemény szerint a 3057-es katonai egység katonái és az annak részét képező Azov különleges rendeltetésű különítmény büntetőalakulatának katonái között „jelentősek” voltak a veszteségek a március 29-én rögzített állapot szerint.

A minisztérium szerint jelenleg „az ukrán fél tényleges, dokumentált, helyrehozhatatlan veszteségei 23 367 embert számlálnak”. A veszteséglista az elesett ukrán katonák nevét, születési dátumát, rendfokozatát, haláluk helyét és körülményeit, valamint az eltemetésük helyét tartalmazza. A tárca közölte, hogy nagyszámú dezertált, sebesült és eltűnt ukrán katona adataival is rendelkezik.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtt ismertetett hadijelentésben azt mondta, hogy az összesítés értelmében a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők összesen 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétarendszert, 2326 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1004 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2184 speciális katonai járművet veszítettek.

A tábornok elmondta, hogy az orosz fegyveres erők hétfőre virradóra Iszkander rakétákkal semmisítettek meg négy ukrán fegyver- és hadfelszerelés-raktárt, valamint három csapatösszpontosítási területet. Mint közölte, az Iszkander-csapásokat Popasznaja, Jampil és Kramatorszk település közelében hajtottak végre az elmúlt nap folyamán.

Levegő-föld precíziós rakétákkal a tábornok szerint 16 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, a légvédelem pedig Izjum környékén lelőtt két MiG-29-es vadászgépet, Avgyijivkánál pedig egy Szu-25-öst, továbbá 11 drónt és tíz sorozatvetővel kilőtt rakétát is. Az orosz tüzérségi egységek az éjszaka folyamán 315 ukrán katonai célpontra mértek csapást.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője arra figyelmeztetett, hogy Kijev „megbízható értesülések alapján” az ortodox húsvét éjszakáján, április 23-ról 24-re virradóra, nagyszabású „provokációt” tervez, amelynek során 70 mobil csoport Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, Szumi és Harkiv megyében furgonokkal és terepjárókkal szállított aknavetőkből ortodox templomokat készül megtámadni. Mint mondta, a hívők lemészárlását orosz háborús bűncselekményként próbálják majd meg beállítani.

A TASZSZ orosz biztonsági szolgálatokra hivatkozva közölte, hogy a két szakadár „népköztársaságból” és Ukrajna területeiről Oroszországba érkezett menekültek száma meghaladta a 860 ezer főt. A határt átlépő emberek száma az elmúlt napokban átlagosan napi 20-ról 15 ezerre csökkent. A jelentés szerint az érkezők közül 237 ezren Oroszország, 480 ezren a csak Moszkva által függetlennek elismert szakadár entitások, 142 ezren pedig Ukrajna és más országok állampolgárai. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma a humanitárius segítségnyújtás kezdete óta 149 konvojjal több mint 10 ezer tonna segélyt szállított „Ukrajnába és a Donyec-medencébe”.

Az orosz légiforgalmi hatóság (Roszaviacija) hétfőn április 25-ig meghosszabbította az ideiglenes repülési korlátozásokat 11 dél- és közép-oroszországi repülőtér - Anapa, Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Gelendzsik, Krasznodar, Kurszk, Lipeck, Rosztov-na-Donu, Szimferopol és Eliszta - esetében. Az orosz légitársaságoknak azt ajánlották, hogy alternatív útvonalakon, Szocsi, Volgográd, Minyeralnije Vodi, Sztavropol és Moszkva repülőtereit használva szervezzék meg az utasok szállítását.

Oroszország 2022. február 24., vagyis az Ukrajna elleni invázió kezdete óta tarja lezárva légterének déli részét a polgári légi járművek elől.

Kapcsolódó írásaink