Visegrádi négyek: együtt erő vagyunk

Számos elemzés jelent meg az elmúlt hetekben arról, miképp befolyásolja az ukrajnai háború a visegrádi négyek egységét. A V4-ekkel szemben gyakran kritikus nyugati liberális sajtóban – például a minap a Politicóban – különösen a magyar–lengyel viszony feszültségét hangsúlyozzák, azt latolgatva, hogy az Ukrajnával kapcsolatos véleménykülönbségek véget vethetnek-e például a jogállamisági és költségvetési vitákban fennálló véd- és dacszövetségnek.

Orbán Viktor miniszterelnök a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy néhány kérdés – a légtérzár, a szankciók kiterjesztése az energiahordozókra – nehezíti a lengyel–magyar kapcsolatokat, de ezek nem fontosak, mert a lengyel–magyar, illetve a Visegrádi Együttműködés nem geopolitikai szövetség, nem azért jött létre, hogy közös külpolitikájuk legyen, hanem hogy a közép-európai országok az érdekeiket hatékonyan tudják képviselni az EU-n belül. Emlékeztetett, hazánk a lengyelekkel kölcsönös védelmi szövetségben van, nem engedik, hogy bármelyiküket kizárják az európai döntéshozatali rendszerből. A kormányfő szerint ha a külpolitikai nézeteink számos ponton el is térnek egymástól, a lengyel–magyar szövetséget azon a területen kell működtetni, ahol az a legsikeresebb lehet, ez a pont pedig az unión belüli önvédelem kérdése.

Lengyel vezetők többször is nyilatkoztak az elmúlt hetekben hazánk Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról, és kritikus megjegyzéseket is tettek. A varsói kormány nyilatkozatait érdemes a lengyel belpolitika kontextusában is vizsgálni: a jobboldal oroszpártisággal vádolja a liberális ellenzéket és annak vezető személyiségét, Donald Tuskot, az ellenzék pedig azzal akarja kikezdeni a kormányt, hogy számon kéri rajta Magyarország békepárti álláspontját.

Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke egyik nyilatkozatában kifogásolta, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó elítélni Oroszországot az ukrajnai Bucsában elkövetett gyilkosságok miatt (Kijev Moszkvát vádolja civilek meggyilkolásával, az orosz vezetés provokációról beszél). Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke úgy reagált: Orbán Viktor természetesen elítéli a bucsai tömegmészárlást, Magyarország mindenben támogatja azt a nemzetközi vizsgálatot, amelynek célja, hogy felderítse a vérengzés elkövetőit.

A Sieci konzervatív hetilapnak adott interjúban már pozitívabban fogalmazott Kaczynski. Azt mondta, Orbán az uniós színtéren soha nem hagyta cserben lengyel partnereit, Lengyelország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait Magyarországgal, és folytatódni fog a Visegrádi Együttműködés is Rámutatott, Magyarország minden eddig javasolt, Moszkvával szembeni szankciót támogatott, és elítélte az orosz agressziót. Kitért arra is, hogy a magyar gazdaságnak mások az adottságai, mint a lengyelnek.A visegrádi négyek helyzetéről lapunk az Alapjogokért Központ munkatársait is megkérdezte.

Koskovics Zoltán elemző emlékeztetett, hogy a Visegrádi Együttműködés elsősorban egy pragmatikus partnerséget jelent, a részt vevő négy ország célja, hogy a csoport felerősítse hangjukat azokban a nemzetközi vitákban, amelyek a közös érdekeiket érintik. Mint mondta, az együttműködés sikerének egyik titka, hogy a négy ország racionális érdekei igen gyakran egybevágnak. Ez gyakran így van – folytatta –, de nem mindig, utóbbi esetben a V4-ek képesek elfogadni azt, hogy az adott ügyben nincs egyetértés, és az együttműködés erőforrásait inkább olyan mederbe kell terelni, ahol megvan a konszenzus. Hozzátette, a szövetség arra is fórumot biztosít, hogy a súlyos vitákat is baráti hangnemben tudják rendezni.

Kovács Attila projektvezető kiemelte, hogy térségünk az EU gazdasági növekedésének motorja volt az elmúlt években. Mint mondta, a V4-es országok hasonló platformra helyezkedtek az unió előtt álló főbb politikai-ideológiai kérdésekben is. „Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója természetesen felülírta az Európai Unió, benne pedig a visegrádi országok politikai prioritásait is, köztük a négy tagállam együttműködését meghatározó fő kérdésekkel” –, és szerinte míg korábban a jogállamisági kérdések, az uniós intézmények föderalista törekvései vagy az illegális migráció kapcsán kialakított álláspont kötötte össze a visegrádi négyeket, addig a háborúval előtérbe került a NATO lehetséges konfliktusmegoldó szerepe és az Oroszországgal szembeni szankciók kérdése. Rámutatott, a korábbi kérdések nem tűnnek el, legfeljebb hátrébb sorolódnak, emellett olyan új kihívások is felmerülnek, melyek összekötik és egy platformra helyezik az érintett országokat. „Ilyen például az Ukrajnából érkező menekültek ellátásának, a humanitárius segítségnyújtásnak a kérdése, amelyben a visegrádi országok, azon belül is Lengyelország és hazánk viselik a terhek döntő többségét” – sorolta.