Külföld

Csúcsra jár az információs hadviselés

Oroszország legitim katonai célpontoknak tekinti az ukrán területen haladó amerikai és NATO-fegyverszállítmányokat, közölte Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes

Egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a mariupoli helyzetről, miközben Kijev egy elfogott ellenzéki politikus szabadságát használná alkualapnak. Durvul az orosz–amerikai üzengetés.

Csúcsra jár az információs hadviselés
Orosz katonák Mariupolban – ellentmondásosak a hírek a kikötővárosból
Fotó: AFP/Alexander Nemenov

Fogolycserét javasolt Oroszországnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fogvatartott ukránokért cserébe szabadon engednék Viktor Medvedcsuk oroszbarátnak minősített politikust, akit a napokban vettek őrizetbe. A vezető politikust hazaárulás vádjával korábban házi őrizetre ítélték, de megszökött. Oroszbarátság címén egyébként szinte minden ellenzéki pártot betiltattak az elmúlt hónapokban Ukrajnában. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Zelenszkij bejelentése kapcsán azt nyilatkozta, Medvedcsuk a normális partneri viszonyt támogatja a két ország közt, a kulisszák mögötti kapcsolatai azonban nincsenek Moszkvával. Emlékeztetett, a politikus nem orosz állampolgár.

Kijev tegnap ismét azzal vádolta meg az orosz hadsereget, hogy vegyi fegyvert vethet be. Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes előző nap már arról beszélt, hogy foszforos lövedékekről kaptak hírt Mariupolból, de ezt eddig nem bizonyították. A délkelet-ukrajnai kikötővárost illetően egymást érik az ellentmondásos hírek a napokban. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azt állította, az orosz csapatok blokádját áttörték az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár katonái. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont azt mondta, hogy 1026 tengerészgyalogos letette a fegyvert. A kijevi védelmi tárca közölte, nincs tudomása erről.

Kemény üzenetváltás alakult ki Moszkva és Washington között a napokban. Joe Biden amerikai elnök kedden az Iowa államban található Menlo városában tartott beszédében azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy népirtást követ el Ukrajnában.

Emlékezetes, Biden néhány hete moszkvai rezsimváltásról beszélt, a nyugat-európai vezetők pedig siettek leszögezni, hogy nekik nincsenek ilyen terveik. Az amerikai elnök szavait ezúttal is soknak tarthatták európai partnerei, Emmanuel Macron francia elnök például tegnap a France 2 csatornának azt mondta, ő óvatos az ilyen kifejezésekkel, nem osztja Biden vádját, a durva szóhasználat ugyanis nem segít ebben a helyzetben. Az elnökválasztás 24-i, második fordulójának másik résztvevője, a jobboldali Marine Le Pen is a béke mellett foglalt állást: a politikus szerint stratégiai közeledésre van szükség a NATO és Oroszország közt a háború után.

A NATO és Moszkva viszonya jelenleg semmiképp sem ebbe az irányba halad. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap azt mondta, értelmetlen a teljes körű kapcsolatfelvétel az Egyesült Államokkal, amikor Washington modern fegyverekkel pumpálja fel Ukrajnát. „Az ukrán területen haladó amerikai és NATO-fegyverszállítmányokat legitim katonai célpontoknak tekintjük” – figyelmeztetett a diplomata, hozzátéve, keményen elfojtanak minden olyan nyugati kísérletet, amelyek az orosz „különleges művelet” lassítására vagy a donyecki-luhanszki alakulatoknak való károkozásra irányulnak.

Washington el is várja szövetségeseitől, hogy támogassák ukrajnai törekvéseit. Janet Yellen pénzügyminiszter tegnap közölte, következményekkel kell számolniuk azoknak az országoknak, amelyek aláássák az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. „A bejelentett szankciókat nem hágta át még egyetlen ország sem, de a szövetségesek körében attól tartanak, hogy a nyugati politikát bíráló Kína ebbe az irányba tart” – magyarázta.

Kijev nem látja szívesen a német elnököt

Frank-Walter Steinmeier azt tervezte, hogy más európai államfőkkel együtt ellátogat Kijevbe, de meggondolta magát, mert úgy érezte nem látják ott szívesen. Andzrej Duda lengyel elnök az utóbbi napokban azt szorgalmazta, hogy a három balti ország és Németország elnöke látogasson el vele Kijevbe. Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete azonban a hét végén világossá tette, hogy Kijev inkább Olaf Scholz kancellárt várja, nem az államfőt. A nagykövet ezt azzal indokolta, hogy a kancellár, mint a végrehajtó hatalom feje, tud konkrét döntéseket hozni a segítségnyújtásban, az államfő szerepe viszont csak ceremoniális.

A valódi ok ugyanakkor az lehet, hogy Steinmeier­nek – aki kétszer is külügyminiszter volt az előző kancellár, Angela Merkel kormányában – Kijev szerint kiterjedt kapcsolatai vannak Oroszországgal. Melnik korábban nyíltan bírálta Németországot, amiért az vonakodik fegyverrel segíteni Ukrajnát. Scholz tegnap irritálónak nevezte az ukrán álláspontot és azt mondta, nem tervez kijevi látogatást.
(PZ)

Össztűz alatt Nehammer a moszkvai útja miatt

Az ukrajnai háború kitörése óta első európai vezetőként utazott Moszkvába hétfőn Karl Nehammer osztrák kancellár (képünkön). A néppárti politikus – aki a múlt hétvégén először Kijevben járt – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott találkozójáról azt mondta, nagyon nyílt, közvetlen és nehéz tárgyaláson vannak túl, és nem lett derűlátó. Nehammer belpolitikai támadások kereszttüzébe került az elmúlt napokban moszkvai útja miatt.

Ennek egyik fő oka, hogy a kormányfő egyeztette az útját az Európai Bizottsággal, a török és a német vezetéssel, elfelejtette azonban közölni a részleteket Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel és Werner Kogler zöldpárti alkancellárral, csak utólag beszélt velük. Nehammert azért is bírálta az ellenzék, mert – ahogyan Jörg Leichtfried szociáldemokrata alelnök fogalmazott – egyszemélyes akciója teljesen eredménytelen volt. Herbert Kickl, a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) elnöke szerint a kancellár „macsóskodásával” a belpolitikai vitákról akarta elterelni a figyelmet, egyébként pedig Kijevből irányították.
(ŐM)

Röviden

Az Oroszország ellen a háború kezdete óta folytatott információs kampány költségei meghaladhatják az 1 milliárd dollárt – jelentette ki Jekatyerina Mizulina, az orosz Biztonságos Internet Liga szervezet igazgatója az MTI szerint. Mizulina elmondta, a közösségi oldalakon a szervezet szakértői 5,4 millió, a háborúra vonatkozó hamis üzenetet fedeztek fel.
 

Nem volt katonai vagy polgári felhasználású robbanóanyag a Zágrábban egy hónapja lezuhant drónon, közölte a helyi államügyészség. A robbanóanyag nagy energiájú, de nem szokványos, a robbanás során teljesen lebomlott. A nyomozás arra nem adott magyarázatot, milyen céllal és kik indították el a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drónt.
 

A holland kormány nem szeretné, hogy Ukrajna gyorsított eljárás keretében csatlakozzék az EU-hoz – közölte Liesje Schreinemacher külkereskedelmi és fejlesztési miniszter. Parlamenti beszédében emlékeztetett, a csatlakozás hosszú technikai folyamatot igényel és Ukrajnának ugyanazoknak a kritériumoknak kell megfelelnie, mint a többi tagjelölt országnak. 
 

A németek többsége – 57 százaléka – elutasítja az orosz energiára kivetendő embargót, derül ki egy friss felmérésből, amiről a Frankfurter Allgemeine Zeitung számolt be. A megkérdezettek zöme szerint a gazdaság sérülékenysége miatt nem lehet egyik napról a másikra leállítani az energiahordozók behozatalát Oroszországból.