Megizzaszthatja Macront Le Pen

„A politikából való általános kiábrándultság Franciaországban is egyre inkább megmutatkozik: az idei elnökválasztás első fordulójában három százalékkal kevesebben vettek részt, mint 2017-ben” – hangsúlyozta lapunknak Magyar Ágnes Zsófia Franciaország-szakértő, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezető-helyettese. Emlékeztetett, a franciák tizenkét jelölt közül választhattak, az április 24-i második fordulóba pedig végül Emmanuel Macron hivatalban lévő liberális elnököt, valamint Marine Le Pent, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnökét szavazták be 27,85, valamint 23,15 százalékkal. A szuverenista jelölt támogatói szerint „ő ismeri legjobban a hétköznapi problémáikat, és ő tudja a leginkább »megszorongatni« a jelenlegi elnököt”.

A második forduló kampánya javában zajlik, a szakértő rámutatott: Macron „össze akarja fogni az országot”, Le Pen szavazóira is számít, ezért a következő napokban ellátogat a RN fellegvárainak számító körzetekbe. Nem csak jobbra nyit: zöldíteni is kívánja a programját, viszonozva ezzel a gesztust, hogy az első fordulóban kieső zöldpárti Yannick Jadot az ő támogatására biztatta szavazóit.

Magyar Ágnes Zsófia elmondta, az első felmérések szerint Macron 54 százalékkal győzhet, de „ennél sokkal szorosabb is lehet az eredmény – főként ha sikerül elérni, hogy az első fordulóban távol maradók is nagy számban elmenjenek voksolni, és kifejezésre juttassák, hogy például a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése egyáltalán nem tetszik nekik a hivatalban lévő elnök következő ötéves programjában”. Macron válasza a szakértő szerint erre az lehet, hogy széles körű egyeztetésekbe kezd, és egy referendumot sem tart kizártnak a témában. A hivatalban lévő elnök esélyeit javítja az is – tette hozzá –, hogy a legtöbb kieső őt támogatja, kivéve a jobboldali Éric Zemmourt, aki Le Pen mellett állt ki, valamint Jean Lassalle-t, aki nem kampányol egyik jelölt mellett sem.

A szakértőt azzal kapcsolatban is kérdeztük, hogy az öt éve még húsz százalékot elérő jobbközép Republikánusok (LR) jelöltje, Valérie Pécresse mindössze 4,78 százalékot tudott elérni. Magyar Ágnes Zsófia emlékeztetett, öt évvel ezelőtti jelöltjüket, François Fillont komoly korrupciós vádak érték, majd a párt a 2019-es EP-választáson csak 11 százalékot ért el, és azóta folyamatos a hanyatlás. Pécresse egyébként nem csak politikailag van bajban: mivel nem érte el az öt százalékot, kampányköltségeinek – mintegy hétmillió eurónak – az állami visszatérítésére nem számíthat, személyesen is több millió euróval adósodott el, ezért adományozásra kérte támogatóit.

Alig több mint egy százalékkal maradt le Le Pen mögött a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon, aki azonnal a jobboldali jelölt ellen való szavazásra szólította híveit. Rajta kívül nincs említésre méltó eredményt elérő baloldali jelölt. A szakértő rámutatott, Párizs szocialista polgármestere, Anne Hidalgo óriási bukással zárta a megmérettetést: 1,75 százalékos eredményével történelmi mélységbe zuhant a pártja. Ez nemcsak a PS-nek, hanem Hidalgo városvezetésének is szólt: Párizs folyamatosan romló közbiztonsága, a köztisztasági problémák, az infrastrukturális gondok mind a politikus és pártja alkalmatlanságáról tanúskodnak.

Brit sajtóértékelések szerint Le Pennek van esélye arra, hogy megnyerje a második fordulót. A konzervatív Telegraph tudósítója cikkében kifejtette: meglepetésszerű győzelmet arathat a jobboldali jelölt, ha mellé állnak a baloldaliak, akik szerint Macron „a gazdagok elnöke”. A lapnak nyilatkozó francia elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok a bizonytalan szavazó és jelentős a frusztráció, az elégedetlenség a társadalomban.

A Telegraph egyik publicisztikájában emlékeztettek, Zemmour azzal is támadta Le Pent, hogy baloldali politikát hirdet – ez még előny is lehet a döntőben. A The Conversation elemzése is arra mutatott rá, hogy Le Pen kampányában a tőle megszokott témáktól – bevándorlás, iszlamizáció – némileg elmozdulva a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmakra összpontosított. A kérdés, mi lesz erősebb: a reflex a „szélsőjobboldali jelölt” megállítására vagy a társadalmi elégedetlenség.

Le Pen tegnap nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy kormányra kerülve együttműködne-e Éric Zemmourral. Nicolas Sarkozy volt republikánus elnök is megszólalt, Macront támogatja a második fordulóban.